Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 7t> (Állami munkásbiztositó hivatal 1911. évi jan. hó 18-án 9270/910., 15. sz. elvi határozat.) A m. kir. munkásbiztositó hivatal a fölebbezésnek helyt ad és az országos pénztár határozatát megsemmisíti. indokok: Az országos pénztár a fölebbező czég szállodáját, vendéglőjét és kávéházát, amely három üzemben összesen 47 alkalmazott van foglalkoztatva, jelentése szerint az 1907: XIX. icz. 2. §-ának 3. pontja alapján mint állandóan 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató ipari üzemet sorozta a balesetbiztosításra kötelezettek közé. A fölebbező czég elsősorban a balesetbiztosítási kötelezettség megállapítását kifogásolta. A hivatal mindenekelőtt megállapította, hogy az 1907: XIX. tcz. 3. §-a 3. pontjának hivatkozott része nem az állandóan legalább husz alkalmazottat foglalkoztató ipari üzemekre vonatkozólag mondja ki a balesetbiztosítási kötelezettséget, hanem ezt a kötelezettséget csak az «ipari mühelyek»-re korlátozza. Ehhez képest a hivatal nem találta helytállónak az országos pénztár azon fölfogását, hogy a balesetbiztosítási kötelezettség azon az alapon is megállapítható, hogy a szóban levő üzem ipari és állandóan húsznál több alkalmazottat foglalkoztat, mert ez szükséges előfeltétel ugyan, de nem elégséges is. A balesetbiztositási kötelezettségnek a többször idézett pont alapján való megállapításának a hivatal álláspontja szerint elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a kérdéses vállalat nemcsak ipari üzem kell hogy legyen, hanem határozottan ((ipari mühely» fogalomköre alá kell tartoznia. A hivatal tehát a kérdés eldöntésénél azt vizsgálta, hogy a szóban lévő üzemre, illetőleg üzemágakra alkalmazható-e az ipari műhely elnevezés. A szállodás, kávés és vendéglős foglalkozása az 1884:XVIL tcz. rendelkezései alá tartozván, a szóban levő üzemek ipari jellege már nem kétséges. A műhely fogalmától azonban elválaszthatatlan az, hogy abban szerszámok segítségével anyagmegmunkálás történjék. A szállodák ettől a fogalomtól teljesen távol állanak, mert ezekben az üzemekben semmiféle az üzemet jellemző ilyenféle müvelet elő nem fordul. A vendéglők és kávéházak üzemének az ételeket és élvezeti czikkeket előállító része (konyha) sok tekintetben hasonlít ugyan az ipari műhelyek üzeméhez, viszont azonban ugy a kávéházi, mint vendéglői üzemnek a maga egészében, ahogy vizsgálandó, több olyan lényeges tulajdonsága is van, amely a műhely elnevezést ezen szó nyelvlani és általában elfogadott értelméAel szemben csak nagyon tágító magyarázat mellett tenné elfogad-