Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 79 jegyzőkönyvben közelebbről meg nem jelölt társaik b—i lakosok a b—i járás főszolgabirájánál szóbelileg előterjesztett panaszukban előadták, hogy Írásbeli szerződés alapján L. K. és K. J. b—i lakosok cséplőgéptulajdonosoknál napi 3 K díjért, mint részmunkások szerződtek és 27 napig dolgoztak. Panaszlottak azonban 338 K hátralékos követelésüket és 40 K ebédhordási dijat megfizetni vonakodnak, ez okból panaszlottakat követelésük megfizetésére kérték kötelezni. A b—i járás főszolgabirája tárgyalás alapján 1908. évi szeptember 12-én 4841. kig. sz. a. hozott véghatározatával hatáskörét nem állapította meg, mert az 1899: XLH. tcz. 18. §-a szerint csak a szabályszerű szerződéssel ellátott ügyek tartoznak a közigazgatási hatósághoz. Minthogy a szerződést csak 10 (helyesen 11) munkás irta alá és 17 munkással dolgoztak, ennélfogva a szerződés nem lett a szabályszerű alakszerűségek mellett megkötve és így a panaszosok a kir. járásbírósághoz voltak utasitandók. K. L, S. A. és M. M. ezután keresetüket a b—i kir. járásbírósághoz adták be ; hozzájuk csatlakozlak azonban P. I., B. J., S. Gy., K., Gy., ifj. S. A., S. M., H. J. és B. F. is és együttesek 379 K 42 fill. tőke és járulékaiban kérték alpereseket marasztalni. A b—i kir. járásbíróság tárgyalást tartó t, mikor is alperesek beismerték, hogy való ugyan, hogy a szerződésben 17 részesről tétetik említés, azonban csak 11 részes irta alá és hogy ez a 11 részes és 6 napszámos dolgozott. A b—i kir. járásbíróság ezután 1908. évi deczember 15-én 1908. Sp. 1045/8. sz. a. hozott végzésével a pert hivatalból észlelt pergátló körülmény alapján megszüntette, mert felperesek az 1899 : XLÍI. tcz. 18. § a értelmében nem egyénenként 100 K-t meghaladó kárkövetelést érvényesítenek, továbbá, mert a szerződést a felperesek és alperesek mindnyájan a községi bíró és jegyző, mint tanuk előtt aláírták és igy a szerződés az 1899: XLII. tcz. II. fejezetében meghatározott alakszerűségek közt jött létre, az pedig közömbös, hogy a felperesek által külön állított 6 munkás a szerződést alá nem irta, minthogy ezek és az alperesek közt jogviszony nem jött létre. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1909. J. 49. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság a felmerült vitás kérdés eldöntését a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a következő okokból: Az a cséplési szerződés, amelyből kifolyólag K. L. és társai