Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

212 Közigazgatási Döntvénytár mint végrehajtási zárgondnok által beterjesztett, a lelet és illetékszabás alapját képezett, 12088/907. telekkönyvi számú zárgondnoki számadás ellen észrevételek be nem adattak. Minthogy pedig a végrehajtási zárgondnok az őt kirendelt bírósággal szemben az illeték-díjjegyzék 84. télelének A) pontjában körülirt számadási viszonyban van, ugyanezen tétel rendelkezései értelmében a számadásra és mellékleteire nézve feltételesen tárgyi illetékmentesség forog fenn, mely csak akkor szűnik meg. ha a számadás az ellenészrevételek beadása folytán per tárgyává válik. Ez az eset azonban be nem következett. Ezekhez képest a panaszolt illeték nélkülözi a törvényes alapot, miért is a panasznak a rendelkező rész értelmében helyet kellett adni. 177. Az 1885 :XL tcz. 8. §-ának 3. pontja s az 1907: LIX. tcz. 1. §-a alapján a viszonosságból folyólag a katonai szolgálati idő a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjazásánál számításba kell, hogy vétessék, még pedig ennek az utóbbi törvénynek 5. §-a értelmében mindazoknál a törvényhatósági alkalmazottaknál is, kik e törvény életbelépte előtt léptek át törvényhatósági szolgálatba. (Közigazgatási bíróság 1909 decz. 29. 5177/909. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyet ad s szemben a panaszolt határozatnak azzal a rendelkezésével, amely szerint az elhalt férj szolgálati idejének 17 évben megállapítása mellett a panaszló 520 K évi özvegyi nyugdíjban, két gyermeke pedig egyenkint 130 K nevelési járulékban rendeltettek részeltetni, a térjnek 31 évi szolgálata alapján az özvegy nyugdiját évi 765 K 32 f.-ben, a két gyermek nevelési járulékát pedig egyenkint 161 K 03 f.-ben állapítja meg s a törvényhatóságot a többletnek az 1908. évi márczius hó 1-étől lejárt időre egy összegben való kiszolgáltatására kötelezi. indokok: Panaszosnő nyugdijának és két gyermeke nevelési járulékának megállapításánál, a panaszolt határozat szerint, az elhalt férjnek csakis a 17 évi vármegyei utmesteri szolgálata lett számításba véve, mig az ezt közvetlenül megelőzött cs. és kir. hadseregbeli 14 évi tényleges szolgálata számításba nem vé-