Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 203 Az egyik az, hogy a telepen alkalmazott irodai tisztviselők és szolgák az A) veszélyességi osztályba soroztassanak. Ennek a kérelemnek a hivatal azért nem adhatott helyt, mert az 1909 : XIX. tcz. 33. § ában nyert fölhatalmazás alapján kiadott és az érvényben levő veszélyességi táblázatot megállapító 700/908. sz. rendelete 1. §-ának 5. bekezdése szerint az üzemek veszélyességi osztályának megállapításánál a rendszerint az illető üzemhez tartozó üzemi ágak és foglalkozások, amilyenek az üzemvezetés fogalma alá tartozó és ehhez, valamint az üzemfelügyelethez és általában az üzleti lebonyolításhoz szükséges irodai munkálatok, továbbá a szolgák által végzett tisztántartási munkálatok, amennyiben a veszélyességi táblázatban az ellenkező nincs kifejezetten kimondva, már figyelembe vétetlek. Azok az üzemek, amelyeknél az ilyen foglalkozások szokásosak, általában ezért nem soroztattak magasabb veszélyességi osztályba. Az elektromos áramfejlesztő telepeken végzett irodai és szolgai teendők kétségtelenül az illető üzemhez tartozó foglalkozások és a veszélyességi láblázat vonatkozó 330. sz. üzemczime ezek tekintetében nem tesz kivételt, amihez képest indokolatlan és helytelen volna az irodai személyzetnek eltérő koczkázatát, amely az egész üzemre alkalmazandó veszélyességi osztály megállapításánál már tekintetbe vétetett az A) veszélyességi osztályba való sorozás állal még egyszer, tehát kétszeresen figyelembe venni és ezáltal az egész üzembesorozást kedvezőtlenül befolyásolni. A másik felebbezési kérelem az, hogy a közepes veszélyességi arányszám helyett alacsonyabb állapitlassék meg az üzem részére. Ezt a kérelmet a hivatal előbb már idézett 700/908. sz. rendelet 9. §-ának rendelkezéseihez képest nem vehelle figyelembe. E §. 3. bekezdése szerint ugyanis normális és normális veszélyességü üzemek részére az illető osztály közepes veszélyességi arányszáma állapítandó meg, a 4. bekezdés szerint pedig kisebb arányszám csak akkor veendő, ha az üzem a rendesnél kisebb veszélyességü. A felebbező czég a rendesnél kisebb veszélyesség bizonyítására azt hozta föl, hogy személyzete szakképzett, leendőiben jártas és a biztonsági intézkedések betartására szigorúan utasítva van. A hivalal ezeket az indokokat nem fogadta el olyanok gyanánt, amelyek alapján a közepesnél kisebb veszélyességi arányszámot lehetne megállapítani. Eltekintve ugyanis attól, hogy a vállalat személyzetének egy része tekintetében kormányrendelettel is kötelezve van arra, hogy csak olyanokat alkalmazzon, akik képesítésüket szabályszerűen igazolják és hogy e kötelezettség az összes