Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

1% Közigazgatási Döntvénytár. tői a váltóbeli összegből annyit sem tudott bevennir amennyi az illetéket fedezné. (Közigazgatási bíróság 1909 szept. 7. 10,781/1909. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. indokok: A beszerzett periratok tanúsítása szerint a 4227/903. számú sommás végzéssel A. Ármin és G. Vilmos egyetemlegesen lettek kötelezve felperes javára 18,791 korona megfizetésére. A. Ármin ugyan élt kifogással, G. Vilmos azonban nem, s igy utóbbival szemben a sommás végzés jogerőre emelkedett. A beszerzett helyhatósági bizonyítvány tanúsítása szerint rajta az ítéleti illeték nem volt behajtható s igy az illetékszabályok 95. § ának 6. pontja alapján felperestől jogosan követeltelik, mert semmi adatot nem szolgáltatolt arra nézve, hogy a megítélt összegből alperesen, ki ellen végrehajtást vezetett, az itélet illetéknek megfelelő összeget nem hajtott volna be. Ez okok alapján a panaszt elutasítani kellett. 157. Midőn a jogerős itélet az egyik peres felet a perköltség viselésére csak a részére megítélt eskü le nem tétele esetére kötelezte, az eskü le nem tétele esetében a készpénzben fizetendő Ítéleti illetéket a bélyeg- és illetékszabályok 95. §-a 6. pontja első bekezdésében foglalt rendelkezésénél fogva akkor is ez a peres fél tartozik fizetni, ha az eskü letétele azért maradt el, mivel a peres felek időközben a pert közös beleegyezéssel megszüntették. (Közigazgatási biróság 1909 szept. 24. 18,235/1909. P. sz. a.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad : Indokok : Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és e biróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert az ítéleti illeték kiszabásának alapjául szolgáló jogerős Ítélettel, arra az esetre, ha panaszosok, mint alperesek, az elsőrendű alperes személyében a pótesküt le nem teszik, panaszosok mint alperesek marasztaltatván a per-