Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

484 Közigazgatási Döntvénytár. pénztár állandó járadékot tárgyazó határozatának jogerőre emelkedése esetében a szóban levő másik pör meg sem indul, vagyis a jelen birói eljárást nem is követi más, melynek sorára a kérdéses ügyvédi költségek tárgyában való Ítélkezést — bármely derjogi felfogás mellett is — halasztani lehetne. Ez az itélet, mivel ellene az 1907: XXI. tcz. 182. §-a (Elj. rend. 353. §-a értelmében további jogorvoslatnak helye nincs, jogerős. 146. Az arankát — azaz a mezőgazdaságra káros gyommagot — tartalmazó lóheremag oly elbánás alá veendő, mint a hamisított értéktelen anyagokat tartalmazó mag. Következőleg az ily tartalommal biró magvak forgalomba hozatala az 1895: XLVI. tcz. alapján büntetendő. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 24,113/909. sz. határozata.) A bizottságnak azt a másodfokú ítéletét, melylyel az elsőfokú Ítéletet helybenhagyva, H. L kereskedő b—i lakost azért, mert arankás lóheremagot az előirt jelzések nélkül forgalomba hozott, az 1894: XII. tcz. 94. §-nak k) pontja alapján 15 K pénzbüntetésre és az 1895: XLVI. tcz. végrehajtása iránt kiadott 38,286/96. számú rendelet 19. §-a értelmében az id. tcz. 4. §-a alapján 10 K pénzbüntetésre és igy behajlhatlanság . setén 2 napi elzárással helyettesítendő 25 K pénzbüntetésre Hélte, a felmerült 5 K magvizsgálati dij megtérítésére kötelezte, marasztalt félnek felebbezése folytán felülbirálat alá vettem és ennek eredményéhez képest következőleg ítéltem : Az ítéletnek az 1894: XII. tcz. határozmányaira alapított részét feloldom, egyéb részeiben megváltoztatom és nevezettet azért, mert arankás lóheremagot a származás, tisztaság és csírázó képesség megjelölése nélkül forgalomba hozott, az 1895: XLVI. tcz. végrehajtása tárgyában kiadott 38,286/96. számú végrehajtási rendelet 5. §-ának d) pontja és a 19. §. 2. bekezdése szerint minősülő két rendbeli kihágásnak elkövetéséért az 1895: XLVI. tcz. 3. §-ának c) pontja és 4. § a alapján a Kbtk. 21. §-ában adott felhatalmazással az elzárást mellőzve, ugyanezen Btk. 29. §-a rendelkezéséhez képest összbüntetésül elzárás helyett 60 K és 10—10 K behajthatlanság esetén további 1 — 1 napi elzárásra, azaz összesen 80 K pénzbüntetésre Ítélem, mely behajthatlanság esetén 3 + 1 + 1, azaz