Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

170 Közigazgatási Döntvénytár. 139. Az ügyvéd részére az ügyvédi működése körébert felmerült bélyegilletékről kiadott fizetési meghagyás az ügyvéd irodai alkalmazottjának jogérvényesert kézbesíthető. (Közigazgatási bíróság 1909 decz. 46. 26,417/1909. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg végzelt: A panasznak helyt nem ád ; az illetékek törlése, illetve visszatérítése tárgyában azonban a királyi pénzügyigazgatóságot elsőfokú határozat hozatalára utasítja. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert a becsatolt bizonyítékokból megállapította ez a bíróság, hogy a fizetési meghagyások kézbesítési napján (1909. évi augusztus 26.) panaszos fürdőben tartózkodott s a fizetési meghagyásokat távollétében helyette P. L. vette át, aki irodai alkalmazottja volt s aki az átvételt panaszos ügyvédi bélyegzőjének a vélbizonyitványra ráütésével és nevének aláírásával ismerte el. Ezek a körülmények pedig ellentétes bizonyíték hiányában, alkalmasak annak megállapítására, hogy P. L. panaszosnak irodai megbízottja volt s mint ilyen a 436. P. M./1889. sz. a. kiadott illetékkezelési utasítás 52. §-a értelmében panaszos helyett az ügyvédi állásból kifolyólag felmerült bélyegilletékekre vonatkozó fizetési meghagyásokat jogosan vehette át, tehát a fizetési meghagyásoknak újból leendő kézbesítése iránti kérelem megtagadása jogsérelmet nem képez. Az illetékek törlése, illetve visszatérítése iránti kérelem csak a panaszban hozatván fel, a királyi pénzügyigazgatóság e felelt még nem határozott, illetve nem is határozhatott. Mely indokokból a végzés rendelkező része értelmében kellett határozatot hozni. 140. A szövetkezet az alaptőkéjét tevő üzletrészekről kiállított törzsbetétkönyvek vagy törzsrészletjegyek után az 1869. évi XVI. tcz. 7. §-ában (az illetékdiijegyzék 89. tétele I. B. 2. a) pontjában) a részvénytársaságok részvényeire meghatározott fokozatos ille-