Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

466 Közigazgatási Döntvénytár. az után a vagyon után tarlozott illetékegyenértéket fizelnir amely birtokában volt, illetve amelynek jövedelmét élvezte. Az ujabb törvényhozási intézkedések a fennebb vázolt korábbi jogállapotot lényegében fenntartották, mert bár az 1881 : XXVI. tcz. 22. § a szerint az ott felsorolt jogalanyok az ingatlan vagyonértéke után fizetik az illetékegyenértéket, ugy e törvény 26. §-a, mint az 1887 :XLV. tcz. 6. §-a birtokbalépést említenek. Különben is a vagyon nem a tulajdonnak jogi fogalmát, hanem azt a gazdasági előnyt foglalja magában, melyet a tárgy a személynek a közforgalomban nyújt. Ezekből a törvényes intézkedésekből okszerűen következikr hogy a puszta tulajdonjog a jogi személy terhére illetékegyenérték kiszabásának tárgya nem lehet. A feltelt kérdésben foglalt jogviszony a tételes jog szabályai alapján nem minősíthető. A telekkönyvben mint a vállalkozó javára fennálló haszonélvezeti jog van bekebelezve, holott nem az, mert ez a jog elidegeníthető és örökölhető, márpedig a haszonélvezeti jog, mint személyes szolgalom, átruházás tárgya nem lehet. Az ily jellegű szerződés oly jogi viszonyt teremt és a vállalkozónak oly jogot biztosit, melyet a polgári törvénykönyv tervezetének 785. §-a uj intézményül létesít és «épületjog»-nak nevez. Az épületjog pedig, habár nem létesít osztott tulajdont, de oly idegen dologbani jog, amelynek önálló jogi léte van. Ámig tehát a tulajdonjognak eme szerződés szerint fennálló s külön jogi léttel bíró korlátai meg nem szűnnek, a jogi személy az épületre nézve puszta tulajdonosnak tekintendő. Az épület ennélfogva illetékegyenérték tárgya nem lehet és pedig annál kevésbbé, mert a vállalkozó joga, mint elidegeníthető és örökölhető jog, szabad forgalomnak tárgya és így nincs meg erre nézve az illetékegyenérték követelhetőségének jogi czélzata sem. A telekre nézve azonban a jogi helyzet más. A telek a kérdéses jogviszony keletkezése előtt is a jogi személy vagyona volt és az uj jogviszonyban is mint különálló vagyonjogi elem jelentkezik. A teleknek hozadékát a jogi személy az uj jogviszony keretében is élvezi, vagy ugy, hogy bizonyos idő leteltével a vállalkozó vagyonából emelt épület birtokát megszerzi, vagy ugy, hogy ezen felül a házas telek jövedelmében is részesül. A jogi személy tehát a korlátozó jog tartama alatt is jogi birtokában van az ő befektetett vagyorának, a teleknek és igy minden törvényes feltétel fennáll arra nézve, hogy a házas telek