Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

160 Közigazgatási Döntvénytár. azért, mert az 1898: II. tcz. 10. §-a szerinti úgynevezett «biztositékö nem a learatott holdak után határoztatott meg, hanem a szerződés 9. pontjában a 8 mm. buza, 1 mm. árpa, egy kocsi szalma és élelmezés munkabérül a learatott terület nagyságától függetlenül állapíttatott meg; ilyen szerződési megállapodás mellett pedig azon a czimen, hogy panaszosok 738 holdnál kevesebbet arattak, levonásnak helye nem lehet. 132. A korcsmák zárórájának szigorítását a rendőrhatóság saját hatáskörében nem rendelheti el. (A m. kir. belügyminiszter 1909. évi 1557. sz. határozata.) K. vármegye közönségének. S. Salamon m—i lakos ellen hatóságilag megállapított záróra be nem tartása miatt a Kbtk. 74. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú Ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1909 február 18-án 2619. kih. sz. a. a m—i járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető Ítélete megváltoztattatik s panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik. Mert a rendőrhatóságnak a személy- és vagyonbiztonság megóvása és a rend íentartása czéljából jogában áll ugyanis bizonyos preventív intézkedéseket, mint pl. a záróráknak szigorítását is foganatosítani, ezen intézkedések azonban csak azon keretben mozoghatnak, melyet a hatóságnak a törvény vagy a törvényerővel biró rendelet megszab. A záróráknak oly mérvű szigorítása pedig, mint amilyenről a jelen esetben szó van, túllépi ezen határt, amennyiben az már a munkaszünet jellegével J)ir. Minthogy pedig a munkaszünet megállapítása, illetve elrendelése nem a törvényhatóság, hanem a törvényhozás hatáskörébe tartozik, ennélfogva panaszlott a jelen esetben törvényes alap hiányából büntethető nem volt.