Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

no Közigazgatási Döntvénytár. dához, kávéházhoz és étteremhez F. J.-t gépésznek megfogadták, három egymásután következő téli idényre, mely 1908. évben november 1-én, a következő két évben pedig október 1 én veszi kezdetét és tart mind három évben április hó 30-ig. A fizetést következőleg határozta meg; a szálloda bérlősége fizet havonta 100 K-t, a kávéház bérlője fizet havi 50 K-t és az élterem bérlője fizet havi 50 K-t, összesen 200 K át. Ezen összegért F. J. köteles leend sajátjából fűtőt tartani, a szállodai, kávéházi és éttermi kazánokat fűteni és jórendben tartani, úgyszintén minden előforduló kisebb lakatosmunkálat, illetve javításokat eszközölni, melyek a szállodában előfordulnak.)) A rendőrkapitány ezután 1909. évi február hó 28-án 2554. sz. alatt hozott határozatával feleket a rendes birói útra utasította, mert az 1884: XVII. tcz. 176. §-a értelmében az iparhatóság körébe csak azon vitás kérdések eldöntése tartozik, melyek az iparos ,és az ipara körében alkalmazott segéd, munkás vagy tanoncz között a munkaviszony folytatására, megszűnésére és az ezekből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak: ennélfogva a rendőrkapitányi hivatal, mint elsőfokú iparhatóság a F. J. gépész és B. A. vendéglős között nem a fentebb jelzett munkaviszonyból folyó, hanem egész más természetű kötelmet tartalmazó szerződésből keletkezett peres kérdést el nem bírálhatja. F. J. ezután keresetét a nagyváradi városi kir. járásbírósághoz adta be, hivatkozott arra, hogy a rendőrkapitány, mint elsőfokú iparhatóság hatáskörét nem állapította meg és annak kijelentése mellett, hogy a következő két évre járó fizetését külön per utján kívánja érvényesíteni, kérte, hogy a B. A. az 1909. évi január, február és márczius hónapokra járó fizetése összegének, 150 K-nak, ennek a kereset beadásától járó kamata, valamint az április hóra járó 50 K fizetésnek 1909. évi április hó 1-én leendő megfizetésére végrehajtás terhével köteleztessék. A kir. járásbíróság tárgyalást tartott, a rendőrkapitány, mint I. fokú iparhatóság iratait beszerezte és felperes a per folyamán követelését N. B • re engedményezte. A kir. járásbíróság ezután 1909. évi augusztus 10-én 1909. Sp. V. 339 5. sz. a. hozott ítéletével a per érdemében döntött. Felperes felebbezett és a felebbezési tárgyaláson kérdésre kijelentette, hogy a szerződésben megnevezett többi szerződő felekkel szerződése fennáll ; alperes pedig pergálló kifogást emelt. A nagyváradi kir. törvényszék, mint íelebbezési bíróság 1909. évi november hó 26-án 1909. D. 732/2. sz. a. hozott végzésével az alperes pergátló kifogásának helyt adott, az elsőbiróság ítéletét feloldotta és az eljárást megszüntette, mert az 1884: XVII. tcz. 176. §-a értelmében, az iparosok és munkások között