Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 115 tehát annak, hogy az ily módon úgyis rendelkezésre álló névsort bárki is betekinthesse, s arról magának másolatot készíthessen. A felterjesztésében nyilvánult amaz aggályt, hogy a kolozsvári ipartestület által kérelmezett névjegyzék lemásolásának megengedése a pénztárnak a választási mozgalomba való meg nem engedett bevonását eredményezhetné, a hivatal indokoltnak nem látja; a névjegyzéknek a tényeknek megfelelő összeállítása adminisztráczionális kötelessége a pénztárnak, annak munkálatai és eredményei pedig magát a választás eredményét a választó közönség bizalmának megnyilvánulása tekintetében nem befolyásolják. Ép ugy alaptalan amaz aggály, hogy a munkaadók névsorának közlése a törvény 186 § ában titoktartással biztosított üzemi adatok nyilvánosságra hozatalát képezhetné, mert a munkaadók névsorának szükségszerű adatai a munkaadó neve, lakása, foglalkozása egyáltalán nem képeznek üzemi titkot, azok a köznyilvánosság adatai. 93. Közgyűlési kiküldöttek választásánál ugy a munkaadók, mint a biztosított alkalmazottak a saját csoportjukból alapszabály szerint választandó összes kiküldöttekre szavazhatnak. Közgyűlési kiküldöttek választásánál a foglalkozási csoportok szerinti arányos megosztásán belül ugy a munkaadók, mint a biztosított alkalmazottak szabadon választhatnak, a helyi megosztásra való tekintet nélkül. Addig, amíg az 1907: XIX. tcz. 17. §-ában felsorolt munkaadókat a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az alkalmazottaknak tagsági igazolványokkal a saját felelősségükre való ellátására fel nem jogosítja, illetve azokat erre nem kötelezi, a tagsági igazolványok kiállítójának kötelezettsége a pénztárakat terheli. (Állami munkásbiztositó hivatal 1910. évi február 25 én 2153/908. sz. a.) 8*