Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

H2 Közigazgatási Döntvénytár gyelmi hatóság az idézett törvény 95. §-ának utolsó bekezdése értelmében megállapította. 90. A közigazgatási hatóság nincs jogosítva arra, hogy a hatóság elleni erőszak büntette felett ítélkezzék. A községi rendőrnek szolgálata teljesítése közben tettleges bántalmazása, a hatóság elleni erő szak bűntettének ismérveit képezi, mely a rendes bíróság hatáskörébe tartozik akkor is, ha a közigazgatási bíróság a felett már határozott volna is. (A m. kir. hatásköri bíróság 1909. évi 70. sz. határozata). Ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatásköréhez tartozik. Indokok: Sz. M., H. Gy., P. S., és B. J. dunaföldvári lakosok, a nyomozat adatai szerint, 1908. évi augusztus 30-án a korcsmából hazatérőben az utczán lármáztak, R. I.-né udvarának zárt kapuját jogtalan behatolási czélból rugdosták és ökleikkel verték, R. l.-nét és J. nevü leányát «k —a» kifejezéssel illették, a közbelépő A. S. községi rendőrt a földre teperték és a rendőr segélyére siető R. I. ujját megszúrták. A megtámadott községi rendőr az esetet a csendőrségnek jeleinette és ez a feljelentést a dunaföldvári kir. járásbíróságnak küldte meg; de a községi rendőr jelentést telt a községi elöljáróságnak is s ez a főszolgabíróhoz küldte a feljelentést. A dunaföldvári járás főszolgabirája 1908. évi november 29-én 736. sz. Ítéletével terhelteket azon cselekményük miatt, hogy nyilvános helyen verekedtek és a községi rendőrt földre teperték, a Kbtk. 75. és 46. §-a alapján elzárással és pénzbüntetéssel büntette. Egyidejűleg B. 1.4 60 K iránt támasztott keresetével a rendes bírói útra utasította, mert az, hogy ki szúrta meg, megállapítható nem volt. A főszolgabíró a büntetést, mert Ítélete jogerőre emelkedett, végre is hajtotta. A szekszárdi kir. ügyészség a terheltek ellen a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak büntette, a Btk. 330. §-ába ütköző magánlaksértés bűntettének a Btk. 65. §-a szerinti kísérlete, a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétsége és a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt még 1908. évben vádiratot adott be, mely ellen a terheltek kifogással nem éltek és így a szekszárdi kir. ' törvényszék a főtárgyalás megtartását rendelte el. Az 1909. évi április 6-án megtartott főtárgyaláson R. I.-né