Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 107 (Hatásköri bíróság 1909. évi 85. számu határozata.) Ebben az ügyben az eljárás a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Nagymegyer község képviselőtestületének 1908. évi márczius hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésén a községi jegyző a husfogyaszlási adó tekintetében létrejött egyezségről szóló jegyzőkönyvet bemutatta. Egyidejűleg bejelentette, hogy a törvényhatóság határozatával jóváhagyott községi szabályrendelet 20. §-ának 7. pontját, melynek értelmében a fogyasztási adók után járó összes kezelési dij egyszer és mindenkorra egyenlő arányban a községi bírónak és jegyzőnek átengedtetett, észre nem vette. Tévedésének oka az, hogy állásának elfoglalásakor a fogyasztási adót a bérlők kezelték és igy időről időre a képviselőtestületi gyűlés tárgyalása alá bocsájtotta a kezelési dij megállapítását. A község rendszerint a kezelési dij felét engedte az elöljáróságnak, felét pedig élvezte. Kijelentette továbbá a községi jegyző, hogy ő és az elnöklő községi biró is, a tévedésből elvont kezelési dijat a községtől nem követelik, sőt mivel a jövedelem 1908. évre is a község javára előirányoztatott, azt az eddigi megállapodás szerint kérik megállapítani, kivéve a községi biró jutalékát, melyet — tekintettel nevezett szerény díjazására — még egyszer akkora összegben kérte a jegyző megállapítani. Az elöljáróság megbízásából tehát a községi jegyző azt javasolta, hogy az évi 265 K 15 fillérből 1908. évre állapittassék meg a községi bírónak 32 K, a községi pénztárosnak 30 K, a községi jegyzőnek 60 K, a segédjegyzőnek 16 K, a két községi szolgának 16 K, összesen 154 K, a községnek pedig 111 K 15 fillér. A község képviselőtestületi gyűlése 32. sz. alatt hozott határozatával az elöljáróság javaslatát egyhangúlag elfogadta és az eddigi szokáshoz hiven, azt a vármegyei törvényhalósági bizottsághoz ((tudomásulvétel végett* felterjeszteni rendelte. Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága 1908. évi rendes közgyűlésén hozott határozatával Nagymegyer község képviselőtestületének határozatát jóvá nem hagyta és az egész fogyasztási adókezelési dijat a községi pénztár javára rendelte elszámolni. Egyidejűleg kimondotta, hogy a községnek a bizottsági közgyűlés határozatával jóváhagyott szervezési szabályrendelet 20. §-ának 7. pontját hatályon kivül helyezi, mert a megváltási összegből a kincstár által visszatérített kezelési jutalék a községi pénztárt illeti meg s oly esetben, amidőn a megváltási összeg egyezségileg biztositlatik és a községnek ebből a kezelési jutalékon kivül egyéb jövedelme nincs, a beszedés ezen módja a kezelőknek oly csekély munkatöbbletet okoz, amelyet minden külön dijazás nélkül a község érdekében elvégezni hivatalos kötelességük.