Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

56 Közigazgatási Döntvénytár. utóbbi esetben pedig az idézett törvény 47. §-ának rendelkezései irányadók. 49. Valamely útnak a községi (közdűlő) közutak hálózatába való felvételét a törvényhalósági köz­gyűlés el nem rendelheti; a felvétel kimondására csak a községi képviselőtestület az illetékes. (A m. kii*, kereskedelemügyi miniszter 1908. évi 54,572. sz. határozata.) A vármegye alispánja bemutatta hozzám a vármegye törvényhatósági bizottságának S. S. által megfelebbezett azon hatá­rozatát, amelyben a n—i viczinális útnak a viczinális uti hálózat­ból való kihagyását és annak a községi (közdűlő) közutak háló­zatába való felvételét rendeli el. Ezen határozatot az ellene irá­nyitolt felebbezés alapján felülvizsgálat alá vettem, aminek ered­ményeképpen azt a szóban levő útnak a viczinális közutak hálóza­tából való kihagyására vonatkozó részében helyes indokaira figye­lemmel, a felebbezés elutasítása mellett jóváhagyom, ellenben a határozatnak azon részét, mely a kihagyott útnak a községi (közdűlő) közutak hálózatába való felvételét elrendeli, mivel az törvényes alappal nem bir, megsemmisítem. A községi közdűlő utak hálózatába való felvétel kimondására ugyanis az 1890:1. tcz. 47. §-a értelmében a község képviselőtestületének közgyűlése illetékes. 50. Aki a halászati törvény 62. §-ának b) pontjába ütköző [tilalmak bármelyikét megsérti, minősített kihágást követ el és a legsúlyosabb pénzbüntetéssel büntetendő. Halászati kihágásnál enyhítő körül­ménynek tekintetett, hogy a panaszlott a halászati jegy váltására szolgáló összeget lefizette, bár a cse­lekmény elkövetésénél még halász/egyet nem szerzett. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 82,085/905. számú határozata.) X. Y. halászati kihágási ügyében hozott másodfokú ítéletet, amelylyel a panaszlott az 1888: XIX. tcz. 62. §-ának

Next

/
Thumbnails
Contents