Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)
Közigazgatási Döntvénytár. 47 A m. kir. hatásköri bíróság következő határozatot hozott: Ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem forog fenn. Indokok: I. D. I. és neje és özv. A. A.-né 1—i lakosok sommás keresetet indítottak A J. 1—i lakos ellen a d—i kir. járásbíróságnál, elfoglalt teriilet békés birtokába való visszahelyezése iránt azon az alapon, hogy alperes községi bíró rendeletére a «Nagyablakos» nevü dűlőben levő, tulajdonukat képező kaszálónak a közdülőut felé eső részén tiz öl hosszú és fél öl széles utszegélyző árok húzatott. Alperes előadta, hogy az árokásás a birtokossági közgyűlés határozatán alapszik, melyben a szóban levő községi közdűlő útnak kijavítását határozták el. Ezt a határozatot nem ő, hanem egy közgyűlés által választott bizottság hajtotta végre s ez a bizottság rendelkezett a helyszínén akkép, hogy az ut kijavítására szükséges föld a felperesnek az ut mellett fekvő ingatlanán ásandó árokból vétessék. A d—i kir. járásbíróság 1906. évi július hó 23 án 1906. Sp. I. 302. sz. a. hozott végzésével ezen ügyben hatáskörét nem állapította meg, mert az árkoltatás közbirtokossági határozat alapján eszközöltetett és a községi biró hivatalos ténykedése a munkálatokhoz kikérelelt; abból a magánjogi törvénykezés körébe eső önkényes foglalás nem származhatik s az ezáltal magukat jogaikban sértettnek vélő felek csak a felsőbb közigazgatási hatóságnál kereshetnek orvoslást, a közutak fenntartása különben is a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Felperesek felebbezésükben hangsúlyozták, hogy jogsérelmük az, hogy a bizottság a közgyűlés határozatát szabálytalanul hajlottá végre, és az ut javítására és feltöltésére szükséges földet az egyes birtokosok tudta és beleegyezése nélkül ezek birtokából vette, holott e czélra az 1890:1. tcz. 48. és következő §-a értelmében a közmunkaváltság-alap szolgál. A p—i kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság azonban 1906 augusztus hó 21-én 1906. E. 143. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését helybenhagyta. Ezután a felperesek közül D. I. és neje a b— i járás főszolgabírójánál kérték, hogy őket immár nem Á. .1. községi bíróval, hanem az említett közbirtokossági bizottság két tagjával: K. V. I. és D. J. 1—i lakosokkal szemben birtokukba visszahelyezze és azokat a földterület használatának elvonása által okozott 10 korona kár- és eljárási költség megfizetésére kötelezze. A b—i járás főszolgabirája 1907 október 27-én 5545. sz. a. hozott véghatározatával hatáskörét szintén nem állapította meg. mert a panaszosoknak a kérdéses mezei közös dülőut ellen semmi