Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

32 Közigazgatási Döntvénytár. tulajdonképpen nem is az 1883 :XX. tcz. 26. §-a alapján büntetendő cselekmény, hanem az lelt volna vizsgálandó, vájjon vádlott a vad birtokába miként jutott s fenforog-e a fenn idézeti törvényszakasz, illetőleg miniszteri rendelet szerint minősülő kihágás? Ez irányban folytatandó tehát az eljárás s hozandó a kifejlendőkhöz képest uj elsőfokú itélet. 38. Ha valakinek lakásán vad nélkül szaruasagancs találtatik anélkül, hogy a vad elejtésének ideje megállapítható volna: ez a tény az 1883: XX. tcz. 31. §-a alapján való elmarasztalásba elegendő alapul nem szolgálhat. (A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 1983. sz. határozata.) Z. vármegye közönségének. Cz. Gábor és B. Ignácz ellen tiltott időben szarvaslövése miatt az 1883: XX. tcz. 31. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy vádlottak felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú itélet hozatott: A vármegye alispánja által 1907. év 14,341. kih. szám alatt a főszolgabíró elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú ítélete megváltoztattatik s vádlottak a terhükre rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetnek, a lefoglalt bűnjelek kiadatni rendeltetnek s feljelentő összesen 50 K-át kitevő költségben marasztaltalik el. Mert a vadászati törvény 31. $-a a jelen esetben nem alkalmazható, ugyanis vádlottak tagadják a terhükre rótt cselekményt. Az idézett törvényszakasz alapján büntetésnek akkor lehet helye, ha az illetőnél a vad megtaláltatott ; a jelen esetben a vad vádlottaknál nem találtatott, hanem csupán egy szarvasagancsról van szó, amely a szakértők által frissen lövöttnek állíttatik, hogy azonban mennyi idővel előbb történhetett a vad elejtése, arról a szakértők is eltérően nyilatkoznak és igy elegendő támpontul az elmarasztalásra nem szolgál. A költségekben való elmarasztalás, melyek mérsékelendőknek találtattak, az 1883: XX. tcz. 45. §-ában" leli okát.