Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

24 Közigazgatási Döntvénytár. sági úttestnek a hitelesített törzskönyv alapján való visszaállítását elrendeli, s ennek közigazgatási uton való végrehajtásával, szükség esetén az államépitészeti hivatal szakközegének közbejöltével a s —i főszolgabírót bízta meg. Az idézett határozat következtében megtartóit helyszíni tárgyalás alapján a S. járás főszolgabirája elsőfokú határozatával arra kötelezte K. S.-t, hogy a törvényhatósági közút mellett levő kertjének kerítését a hatóságilag kijelölt s karokkal megjelölt határig S. nagyközség elöljáróságának ellenőrzése mellett 1907. évi szeptember 2o-ig helyezze vissza, kijelentvén, hogy nem teljesítés esetén a kerítés visszahelyezése fél költségére hivatalból fog eszközöltetni. Ezenkívül K. S.-t 40 K mérnöki eljárási költségnek 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére kötelezte oly megjegyzéssel, hogy a határozatnak a kerítés visszahelyezését elrendelő része ellen felebbezésnek egyáltalán nincsen helye. Ezen határozatot az alispán ur másodfokú határozatával indokainál fogva helybenhagyta. Az idézett másodfokú határozat ellen K. S. panaszszal fordult a m. kir. közigazgatási bírósághoz. Nevezett bíróság a panaszt érdemleges elbírálás mellőzésével visszautasította, s az iratokat esetleges intézkedés végett hozzám átküldötte. A közigazgatási bírósághoz intézett panaszt felülvizsgálati kérelemnek tekintve, az ügyet felülvizsgálat tárgyává tettem, melynek eredményéhez képest a már idézett másodfokú és azzal elbírált elsőfokú határozatokat, valamint az ezek alapját képező alispáni határozatot s az ügyben lefolytatott egész eljárást megsemmisítem, s az ügyben esetleg az 1890:1. tcz. 106. §-ának figyelembevételével az idézeti törvény 126. és 132. §-ai alapján megindítandó uj elsőfokú ítélet hozatalát rendelem el. A panasz szerint ugyanis K. S. kerítését ugy helyezte el, hogy azáltal a törvényhatósági kozulnak és árkának egy részét is saját telkéhez csatolta, mihez képest cselekménye az 1890:1. tcz. 126. és 132. §-aiba ütköző kihágások ismérvével bir; a jelen ügyben tehát nem az 1890:1. tcz. 69. § a alapján volt intézkedés teendő, hanem az előbb idézett törvényszakaszok alapján a kihágási büntető eljárás lett volna K. S. ellen megindítandó. Az 1890:1. tcz. 69. §-a alapján a törvény büntető határozataiba ütköző cselekmények tekintetében intézkedés sem tehető, minélfogva az annak alapján hozott határozatok és az eljárás mint törvénybe ütköző, megsemmisítendő volt.