Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 379 (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1907. évi 11,521. sz. határozata.) A m— i malommal kapcsolatos vízhasználati jogosítvány gyakorlata végérvényesen szabályozlalott. Mielőtt azonban az engedélyes részére az engedélyokirat kiadatott volna, az engedélyes malmát, a vele kapcsolatos jogosítvánnyal együtt, örökáron eladta Sch. J.-nek. Midőn az adásvételről szabályszerűen értesített hatóság az engedélyokiratot — már az uj tulajdonos Sch. J. nevére kiállítva — annak megküldötte, nevezett az ellen felebbezést terjesztett elő, amelyben az engedélyokiratnak sérelmes voltát azon az alapon vitatta, hogy jogelődjének meghallgatása s általában törvényes eljárás nélkül biztosíttatott a malom czéljaira csak három köbméter másodperczenkénti vízmennyiség. A másodfokon határozó közigazgatási bizottság nem vette figyelembe ezt a felebbezést. A felebbezést visszautasító közigazgatási bizottsági határozatot a földmivelésügyi miniszter harmadfokú határozatában a következő indokolással hagyta helyben. Sch. J. telfolyamodásában a miatt tartja az engedélyokirat kiadását sérelmesnek, mert abban állítása szerint — jogelődjének meghallgatása s általában törvényes eljárás nélkül biztosíttatott a malom czéljaira csak három köbméter másodperczenkénti vízmennyiség. Az eljárás törvénytelensége czimén tett észrevétel alaptalan. Az ügyre vonatkozó iratokból ugyanis megállapítható, hogy a vízjogi törvény átmeneti intézkedései értelmében annak idején kibocsátott alispáni hirdetmény alapján bejelentett és régi jogon igazolt H.-féle m—i malonivizhasználalhoz fűződő jogok és kötelezettségek oly eljárás alapján nyertek végérvényes megállapítást, mely eljárás a volt malomtulajdonosok részvételével és a hozott határozatokról történt szabályszerű értesítésükkel bonyolittatott le. Sch. J. pedig annálfogva, inert csak jóval az érintett eljárás végérvényes befejezése után szerezte meg a kérdéses malmot, az ezen malmának megszerzését megelőzőleg jogerősen megállapított engedélyokirat határozmányai kérdésében való külön meghallgatásra (örvényes alapon igényt nem tarthatott, annál kevésbbé, mert a hatóságilag szabályozott vízhasználatokkal egybekötött jogok és kötelezettségek — engedélyesek személyében beálló változás esetén — a jogelődökről a jogutódokra átháramolnak. Az engedélyokirat Sch. J. nevére tulajdonszerzésre vonatkozó bejelentése alapján állíttatott ki. Nyilvánvaló tehát, hogy az engedélyokirat kiadása Sch. J.-re nézve jogsérelmet nem jelent.