Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

368 Közigazgatási Döntvénytár. 645/18. sz. a. kelt végzésével a pergálló kifogást elveiette éshatáskörét az ügyre nézve megállapította, mert az úrbéres közönség magánjogainak értelmében magánjogi egyesülés, nem pedig közjogi testület, a vele szemben valamely munka elvégzése czimén támasztott vagyonjogi követelés: magánjogi követelés és mint ilyen, csakis a rendes bíróság előtt érvényesíthető. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a megállapítást az alispán eszközölte, mert az alispánnak erre törvényeshatásköre nem volt. Ugyanis, ha igaz lenne is, hogy az úrbéresek pénztára kérte a felszámoló kiküldetését, a vármegyének ez a ténye magánténykedésnek tekintendő: A munkadíj iránt támasztolt követelése B. K. számvevőnek magántevékenység alapján támasztott magánjogi követelés. A kir. járásbíróság ezután alperesi a kereseti összeg megfizetésére kötelezte és az ügyet a hatásköri bíróság elé terjesztette. Ezt megelőzőleg Pestvármegye alispánja is saját iratainakfelterjesztése kapcsán hatásköri összeütközési bejelentést tett. íl. A m. kir. igazságügyminiszterium vezetésével megbízott miniszterelnök 1909. I. 2169. sz. a. kell nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A ma megtartott tárgyaláson dr. Z. J. tiszti ügyész PestPilis-Solt-Kiskunvármegye közönsége nevében a közigazgatási halóság hatáskörének megállapítását kérte. III. Az 1907: LXI. tcz. 7. §-a szerint a hatásköri összeütközés fennforgásának első feltétele az ügyazonosság. Az ügyazonosság pedig a tárgyi azonosságon kivül az ügyfelek személyazonosságát is szükségképen feltételezi. A jelen esetben az ügyazonosság ily értelemben meg nem állapítható. Mert a míg a közigazgatási hatóság B. K. járási számvevő számlája alapján ennek kiküldetési dijait és készkiadásait állapította meg F— község volt úrbéreseinek pénztára terhére és intézkedett annak behajtása iránt, s igy a B. K. és F— község volt úrbéresei közölt vitássá vált kérdésben döntött,, addig F— község volt úrbéresei, mint felperesek a biróság előtt folyamatba telt perükben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségét idéztették alperesekként perbe. Ekként más személyi vonatkozásban döntött a közigazgatási hatóság és más személyi vonatkozásban a biróság, mely körülmény az ügyazonosság megállapithatását kizárja. Ki kellett ennélfogva mondani: hogy az ügyazonosság hiányában, ebben az ügyben a hatásköri összeütközés esete fel; nem merült.