Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. Aradvármegye törvényhatóságának a kéményseprő ipar tárgyában alkotott szabályrendelete 4-ik §-ának végbekezdésében akként rendelkezik ugyan, hogy a hátralékos kéményseprői dijak közigazgatási uton hajtandók be ; ez a rendelkezés azonban csak a vitássá nem tett kéményseprői dijakra értendő, s nem terjedhet ki az olyan kéményseprői követelésre is, amelynek jogalapja s ebből folyólag mennyisége is vitás, mert eltekintve attól, hogy a szabályrendelet a jogalap elbírálása feletti hatáskörről nem intézkedik, másfelől a törvényhatóság a rendes birói hatáskört megszorító, illetve a rendes birói hatáskörbe tartozó jogkérdésnek a közigazgatási halóság hatáskörébe utaló szabályrendeletet alkotni jogosítva sincs. Minthogy pedig panaszlott azt vitatja, hogy közte és a panaszos kéményseprő közt a kéményseprői dijakra nézve általány-szerződés létezik s panaszos, csak az abban meghatározóit átalányösszeget követelheti, a panaszos ellenben azt állítja, hogy H létrejött átalány szerződést kölcsönösen hatályon kivül helyezték, s ennélfogva neki nem a hatályon kivül helyezett szerződésben meghatározott átalányösszeghez, hanem a szabályrendeletben megállapitolt dijakhoz van igénye: nyilvánvaló, — hogy a felek közt a követelés jogalapja s ebből folyólag annak mennyisége is vilás, és ennek folytán a vitás kérdés eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 313. Hatásköri összeütközés fennforgásának első feltétele az ügyazonosság, az ügyazonosság pedig a tárgyi azonosságon kivid az ügyfelek személyazonosságát is szükségképpen feltételezi. (Hatásköri bíróság 1909 nov. lö-én Hb. 63. sz.) A m. kir. hatásköri bíróság következő határozatot hozott: Ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel. indokok: I. A f—i volt úrbéresek és ezeknek képviseletében S G. és társai 1895 évben mozgalmat indítottak az iránt, hogy az úrbéri egyezség szerint a k—i érseki uradalomnak fizetendő váltságösszeg kifizetése czéljára még az 1850-es években a községben alkotolt és a község által kezelt úrbéri váltságpénztár álladéka (maradványa), amely készpénzben és követelésekben, mintegy 70—80,000 koronát tett, a volt úrbéreseknek adassék ki tulajdonuk elismertessék és a pénztárról számadás