Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 353 300. A rétek termésében sáskapusztitás áltat okozott elemi csapás esetében, ha a sáskapusztitás egész dűlőket magában foglaló területre terjedt ki, az elemi kár czimén való adóelengedésnek helye van. (Közigazgatási bíróság 1909 május 19. 7915/1909. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyet ad és a kárfelvételi jegyzőkönyvben megjelölt földrészletek ulán a földadó elengedésre való igényt a kárfelvétel arányában megállapítván, utasítja az e—i királyi pénzügyigazgatóságot, hogy a leengedés egyénenkénti mérvében szabályszerű határozatot hozzon. Megokolás: Az alsóbbfoku elutasító határozatok egyrészt arra az elvi álláspontra helyezkednek, hogy réteknél sáskák pusz tilása által okozott elemi kár földadóelengedés szempontjából egyáltalában nem jöhet figyelembe, másrészt azon ténybeli megállapításra támaszkodnak, hogy a kimulatott kár nem is sáskák pusztítása által, hanem tartós szárazság által okoztatott, az ily kár pedig réteknél szintén nem vehető figyelembe. Mindenekelőtt kiemelendőnek tartja a biróság, hogy a ténybeli kérdést illetőleg milyen az elemi kár természete, illetve eredete, mérvadó egyedül csak a helyszínén eljárt bizottságnak a lelete lehet, annyival is inkább, mert a helyszíni vizsgálatnál illetve a kárlelet felvételénél a pénzügyigazgatóság kiküldöttje is részt vett, s nemcsak a kár mérve, hanem a kár minősége, illetve eredete tekintetében is a bizottság leletét helyesnek találta és a vonatkozó jegyzőkönyvet alá is irta. Ezzel szemben a pénzügyigazgatóságuak, illetve a közigazgatási bizottságnak azon puszta állítása, hogy az oltani vidéken nagyobbmérvü sáskajárás nem is volt, figyelembe nem vehető, s igy beigazoltnak kell elfogadni egyrészt, hogy a kár sáskák által okoztatott, s hogy a rétek termésének Vs része pusztíttatott el. A mi pedig a kérdés elvi részét illeti, nem helyes a panaszolt határozatokban kifejezésre jutó az a felfogás, hogy az 1883 : XLIV. tcz. 49. § a értelmében a sáskák által okozott kár csakis bevetett földeknek, tehát szántóföldeknek tervezésére vonatkozólag képezi jogalapot földadó elengedésének igénylésére. Abból ugyanis, hogy az emiitett törvényszakasz végrehajtására vonatkozó utasítás (1885. évi 45,055. szám) a réteket ért rovarkárok bejelentéséről nem rendelkezik, még nem következik, hogy a réteken tényleg felmerült sáskakár nem képezheti földadóelengedésnek Közigazgatási Döntvénytár. III. 23