Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

348 Közigazgatási Döntvénytár. tott: A vármegye alispánja állal 1908. évi 22,207. sz. alalt, a főszolgabíró elsőfokú Ítéletének helybelihagyásával hozott másodfokú büntető Ítélete a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg az elsőfokú ítélettel együtt feloldatik, s a rendőrhalóság. valamint az elsőfokú iparhatóság állal az alábbiak figjelembe vételével a bizonyítási eljárásnak kiegésziiése ulán uj szabályszerű elsőfokú ítélet hozatala elrendeltetik. Mert az eljárás során a panaszfeljelentést olybá vették az eljárt hatóságok, mintha csak két kihágás volna a panasz tárgya, holott abban a k—i kerületi pénztár tényleg három kihágást panaszol. A Sz. S. alkalmaztatásának be nem jelentésén kivül ugyanis a baleseti bejelentésnek elmulasztása a feljelentés tárgya, a szóban levő balesetnek be nem jelentése pedig két törvényes kötelezettségnek, jelesül: 1. a rendőrhatóságnál való bejelentés, 2. a kerületi munkásbiztositó pénztárnál való bejelentés kötelezettségének elmulasztását, s ennek következtében két kihágásnak tényálladékát foglalja magában. Hogy az 1907 : XIX. tcz. a két mulasztásnak külön kihágásként való elbírálását tartja helyénvalónak, azt leginkább igazolja a 193. §., mely a rendőrhatóságnál teendő baleseti bejelentés elmulasztása által elkövetelt kihágás elbírálását a rendőrhatóságok hatáskörébe utalja, holott az a balesetnek a kerületi munkásbiztositó pénztárnál való be nem jelentése ép ugy, mint az ezen törvény alkotta összes többi kihágások, az iparhatóság állal bírálandó el. A meghozott ítéletekben vádlottként W. S. szerepel, aki felebbezésében azt adja elő, amit különben az eljárás adatai is valószinüsitenek, hogy ő nem tulajdonosa, hanem szintén csak alkalmazottja annak a részvénytársaságnak, amely Sz. S -t alkalmazza. A szóban levő kihágásokért való felelősség a munkaadót terheli, a munkaadó részvénytársaság azonban jogi személy lévén, a kihágási eljárás ellene nem, hanem az 1875 : XXXVII. tcz. 182. §-a értelmében ügyeit intéző s azt a 186. §. értelmében hatóságok irányában képviselő igazgatóság valamelyik tagja ellen folytatandó le. Az igazgató helyett az 1907 : XIX. tczikk 192. §-a értelmében csak az iparlajstromba bejegyzett üzletvezető vonható a kihágásáért felelősségre, akinek ezen minősége az eljárás során kétségtelenül igazolandó. Az uj eljárás során a bizonyítási eljárást annak a védelmi állitásnak megvilágítására is ki kell terjeszteni, hogy a Sz. S.-t ért baleset pusztán a nevezett alkalmazott ujjának csekély megütésében állott, s oly jelentéktelen volt, hogy annak baleset gyanánt való bejelentése indokolatlannak mutatkozott. E czélból Sz. S.-t is ki kell hallgatni, s megállapítani, vett e nevezett igénybe a munkásbiztositó pénztártól segélyt ? és ha igen, minőt? Az uj eljárást a kifejtetteknek figyelembevétele mellett kell lefolytatni, s annak folyamán a felek