Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvény tár. 143 III. Ámbár a rendőri nyomozás során felmerült bűnügyi költségek fedezése tárgyában 137,000/902. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendelet szerint annak idejében a nyomozó főszolgabírónak áll kötelességében az áltaia teljesített kihallgatások alkalmából felszámított tanudijaknak a rendelkezésére álló átalányból való előlegezése tárgyában határozni, minthogy azonban időközben az ügyben már a rendes bíróság is eljárt; minthogy továbbá a rendes bíróságok hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben felmerült bűnügyi költségek tárgyában való végleges rendelkezés a BP. XXVI. fejezetében foglaltak szerint ugyanazon bíróságok hatáskörébe tartozik s minthogy Sz. I. és folyamodó társai kérelmének az a része, hogy dijaiknak megfizetésére a vádlottak köteleztessenek, a főszolgabíró hatáskörét tul is haladja : mindezeknél fogva a rendelkezés szerint kelleti határozni. 130 A szomszédjogon beltelek határoonalán elkorhadt kerítés helyreállítása iránt indítóit agy elbírálása, ha azt nem közrendőri érdek követeli: nem közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 1908. évi 8-4. sz.) A m. kir. hatásköri bíróság következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik Indokok: S. M. a pécsi kir. járásbíróságnál szóbelileg előadott keresetében kérte, hogy szomszédja. B. A., pénzbírság terhével a két telket elválasztó és alperes telkének déli oldalán volt 7 m. 25 cm. hosszú elkorhadt és elégetett kerités helyreállítására köteleztessék. A kir. járásbíróság 1908. évi 416. sz. végzésével az eljárást hatáskör hiányából megszüntette. A végzés indokolásában hivatkozott arra. hogy felperes keresetének alapja a helyi szokás, illetve Pécs város építési szabályrendeletében gyökerezik, amely szerint a város belterületén levő telkek elkeritendők és a kerítéseket az egyes telkek tulajdonosai bizonyos meghatározott sorrend szerint tartoznak felállítani. A város törvényhatóságának ezen rendelkezése nyilvánvalóan közbiztonsági és rendészeti okokon alapszik, amelynek betartása nemcsak a szomszédos telkek tulajdonosainak egymással szemben fennálló joga és kötelessége és ennek betartására nemcsak a szomszédos telkek tulajdonosai szoríthatják egymást kölcsönösen,