Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

110 Közigazgatási Döntvénytár. H. A m. kir. igazságügyminiszler 1908. J. 1928. sz. a. beadott nyilatkozatában azt a véleményt terjeszti elő, hogy a jelen ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság a felmerült vitás kérdés eldöntését a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a következő okokból: Özv. H. J.-né K. A. az 0. A. ellen intézett s a d—i kir. járásbírósághoz benyújtott keresetében világosan azt adta elő, hogy ő 0. A.-nál 5 évig és 2 hónapig mint gazdasszony volt alkalmazva évi 80 K fizetéssel s a d—i járási főszolgabíró előtt érvényesíteni kívánt panaszában is ugy nyilatkozott, hogy ő 5 év és 2 hónapon át Ü. A. szolgálatában állott s fizetése évi 80 koronában határoztatolt meg és ezen szolgálali viszonyból származó hálralékos bérének megtérítése fejében kívánta volt alkalmazója 0. A.-nak a panaszbeli és illetve keresetbeli összegekben való elmarasztalását. Ezekből azonban nyilvánvaló, hogy a H. J.-né részéről érvényesíteni kívánt igény cselédi viszonyra van alapítva, mivel az 1876: XIII. tcz. 4. §-ának erészben irányadó rendelkezése szerint az, aki magát szerződésileg bizonyos háztartási személyes és folytonos szolgálatnak legalább is egy havi időtartamon át bérért való teljesítésére kötelezi, cselédnek tekintendő s a föld míves 0. A. háztartásában végzett szolgálat kétségen kivül nem is lehetett a cseléd minőséget az id. törv. 3. § a értelmében esetleg kizáró magasabb műveltséget igénylő természetű. Az pedig, hogy özv. H. J.-né cselédkönyvvel nem rendelkezett, és hogy 0. J. vitatása szerint az előbb nevezett neki gazdasszonya volt, hogy vele úgyszólván közös háztartásban élt, mivel összes keresetét özv. H. J.-nénak átadta és az vásárolt be neki mindig és vitte a háztartását, az igény alapjaként felvetett cselédviszony kizárására nem alkalmas, mert egyfelől a cselédkönyv hiánya a szolgálat jogi minősítésére közömbös, másfelől az, hogy a gazda a szolgáló egyént nagyobb bizalmába fogadja s arra a házvezetés teendőit is átruházza, a cselédszolgálat jogi természetét meg nem szünteti. Mindezek alapján és minthogy az 1876: XIII. tcz. 113. §-ának rendelkezése értelmében a cseléd és gazda közötti viszonyból eredő vitás igények elbírálása közigazgatási feladat, ebben a hatásköri kérdésben a rendelkező rész értelmében kellett határozni.