Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 9Q 88. Az 1885: XXI. tcz. 17. §-ának az ellátási igény érvényesítésére vonatkozó azt a rendelkezését, hogy ha az igény a jogczim beálltától számított egy év alatt nem érvényesíttetik, az állandó ellátás csak a kérelem beadását követő hónaptól jár, a tanítók özvegyének segély és árvagyámpénze tekintetében is alkalmazni kell. (Közigazgatási bíróság 1908 okt. 6. 2930/1908. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. Indokok : A tanítók özvegyének özvegyi segély- és árvagyámpénze ugyanazon czélu és rendeltetésű, mint az állami alkalmazottak özvegyének nyugdija és nevelési pótléka. A czél és rendeltetés azonosságából következő joghasonlatosság alapján, a bíróság állandó gyakorlata a tanitók özvegyeinek ily igényénél ugyanazt a jogelvet alkalmazza, melyet az állami alkalmazottaknál az 1885. évi XI. tcz. 17. §-a az igény érvényesítésének ideje, és ez idő elmulasztásának következményeként rendel, hogy t. i. ha az igény a jogczim beálltától számított egy év alatt nem érvényesíttetik, az állandó ellátás csak a kérelem beadását követő hónaptól jár. Tekintve tehát, hogy a panaszló igényének jogczime férje halálával, 1876 február 7. napján állott be, kérelmét pedig csak 1906 augusztus hóban nyújtotta be: a vallás- és közoktatásügyi miniszter az irányadó jogelvnek megfelelően határozott akképp, hogy az özvegyi segélyt, mint állandó ellátást, csakis 1906. évi szeptember 1. napjától kezdve állapította meg, az árvagyámpénz megállapítását pedig mellőzte, mert a most említett időben az árvák már meghaladták azt a kort, ameddig gyámpénzben részesíthetők. 89. A volt határőrvidék úgynevezett vagyonközösségi erdőterületein gyakorolható vadászati jog bérbeadásának kérdése a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (Közigazgatási biróság 1908 okt. 27. 5043/1908. K. szám.) 7*