Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)
Közigazgatási Döntvénytár. 93 a lényegileg hasonló jogviszonyt létesítő szóban levő nyilatkozatra is kiterjesztendő. 82. A vámbérlő a vámdijtételek felemelését nem kérheti. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1908. évi 67,194. sz.) A z—i révbérlőnek vámdijemelése iránti kérelme tárgyában 80,656/908. sz. a. kelt átiratára a mellékletek visszaküldése mellett értesítem Nagyméltóságodat, hogy a nevezett révbérlőnek kérelmét figyelembe vehetőnek nem találtam. Az 1890. évi I. tcz. 85. §-a határozottan rendelkezik az iránt, hogy a vámdijtételek megállapításánál mely tényezők & mily mérvben veendők figyelembe. Ezek vámtárgy előállítására szükséges tőkének amortizácziója az üzembentartás és fenntartás költségei, az újbóli előállításra szükséges évi összeg azon időpontig, mikor a vámtárgy újból előállítandó. Mindeme tényezők azonban a vám tulajdonosával szemben s annak érdekében vehetők számításba. Ha a vámtulajdonos a forgalom változása vagy egyéb okokból a vámdijakból befolyó jövedelemből a fenti szükségletet fedezni nem képes, természetszerűleg a vámdijak megfelelő újbóli megállapítását kérheti. A vámbérlől, ki szerződés alapján béreért s tisztán keresetszerüleg gyakorolja a vámtulajdonos helyett a vámjogot, ezen jog természetesen meg nem illetheti, mivel az a körülmény, hogy a vámnak bérösszege, illetőleg a vámbérlő által számításba vett haszonösszeg a vám jövedelméből be nem folyik, a díjtételek megállapítására törvényszerű kihatással nincsen. Mindezen okokból a kérelmet már most elutasítom. 83. Műszerész, grammofonok készítésével és eladásásával külön iparigazolvány nélkül is foglalkozhatik. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1909 január 22. 108,739/908. sz.) Sopron sz. kir. város tanácsának. A város tanácsa részéről mult évi október hó 23-án 13,406. kih. 1908. szám alatt hozott s az elsőfokú iparhatósági ítéletnek a kihágást