Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. itt Végül utasítsa az illető közegeket, hogy a tejgazdaságokból beérkező tejeket már a pályaudvarokon — ugy a termelő, mint a közvetítők vagy azok alkalmazottainak tudta és jelenléte nélkül is — mentől gyakrabban vizsgálják és lehetőleg oly módon intézzék az ellenőrzést, hogy az ezen vizsgálatok alkalmával hamisittatlannak mutatkozó tejet több izben, még ugyanazon nap a nagykereskedő telepén, majd a kiskereskedő boltjában is vizsgálat alá vegyék, az eljárás azonban a legszigorúbb titoktartás pecsétje alatt menjen végbe. 80. Tej hamisítási kihágásért a felelősség elsősorban a fejés körüli teendőkkel megbízottat terheli, azonban a tejtermelő gazdaság főtisztje is büntethető azért, ha a kellő felügyeletet elmulasztja. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1907 június 18. 16,539/907. sz. határozata.) A. szabad királyi város közigazgatási bizottságának. A bizottságnak mull évi június hó 11-én tartott ülésén 200. sz. a. hozott azt a másodfokú Ítéletét, melylyel a város rendőrkapitánya által m. é. márczius hó 17-én 4200. sz. a. hozott elsőfokú Ítéletét helybenhagyva, Z. Z. jószágigazgató alsó r—i lakost vizzel hamisított tejnek forgalomba hozala által elkövetett kihágásért az 1895:XLVI. tcz. 3. § ának c) pontja alapján 10 napi elzárás helyett 200 K pénzbüntetésre és további behajthatatlanság esetén 10 napi elzárással helyettesítendő 200 K, összesen 400 K pénzbüntetésre ítélte és a felmerült 24 K vegyvizsgálati díj megtérítésére kötelezte, marasztalt félnek felebbezése folytán felülbirálat alá vettem és ennek eredményéhez képest következőleg ítéltem: Az ítéletet büntető részében megváltoztatom és Z. Z.-t azért, mert mint jószágigazgató a tej forgalomba hozatala körüli köteles felügyeletet elmulasztotta és igy gondatlansága folytán részes abban, hogy a vezetése alatt álló uradalomból hamisitott tej került forgalomba, az 1895:XLVI. tcz. 3. §-ának c) pontja alapján a Kblk. 21. §-ának alkalmazásával az elzárást mellőzve 20 K, behajthatatlanság esetén egy napi elzárással helyettesítendő pénzbüntetésre ítélem. Egyúttal, minthogy a jelen esetben elsősorban F. J. majoros ellen kellett volna eljárni, ki azonban már nem büntethető, mert vele szemben a szóban forgó még 1905 október hó 24-én folyamatba tett ügyben az elévülés beállott, figyelmeztesse az