Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

82 Közigazgatási Döntvénytár. végrehajtás terhe mellett fizetendő, s az 1901 : XX. tcz. 23. §-ában jelzett czélokra fordítandó. Megváltoztatandó volt az ítélet, mert a jelen ügyben lefolytatott eljárás során beigazolást nyert azon körülmény, hogy vádlottnak határozott tudomása volt arról, miszerint az Amazon-utcza 6—8. sz. házban igazi neve helyett K. G. néven lett bejelentve Ugyanis Sz. F. tanú vallomásával meg van állapítva, hogy a bejelentő lapot, melyen K. néven szerepelt, vádlott személyesen adta át neki; L. F. tanú szerint pedig K. G. őt egy izben felhivatta lakásába, s ott arra igyekezett rábírni, hogy a bejelentett K. G.-t nem ismeri, s akkor mondotta meg a valódi nevét, Kétségtelen tehát, hogy a hamis néven tett bejelentésről — bárki irta is a bejelentő lapot — tudomással birt, s különben a tárgyalás folyamán maga is beismerte, hogy a K. álnevet használta. Az ügy elbírálására alapul vett törvény szelleméből pedig önként értetődik, hogy hamis néven magát senki be nem jelentheti, mert ezzel is a hatóság félrevezetése czéloztatik, s közbiztonsági szempontból határozott veszélyt rejt magában, s jogilag épp oly beszámítás alá esik, mint hogyha az adatok be sem mondattak volna. Vádlott azon védekezését, hogy Budapesten állandó bejelentelt lakása a Stefánia-ut 28. sz. alatti lakás volt, s igy a fenti törvény 3. §-ának 1. a) pontja alapján az Amazonutczai lakásban magát újból bejelenteni nem tartozott, figyelmen kivül kellett hagyni azért, mert ugyanezen törvényszakasz b) pontja értelmében a bérlő bejelentendő lévén, az a körülmény, hogy vádlott a kérdéses lakás bérlője volt, igazolva van az akkori házmester tanúvallomásával, mely szerint ő a kérdéses házban K. G.-t bérlőnek tekintette, miután a háztulajdonos is annak emiitette előtte, s ezért a bejelentő lap kitöltését is tőle szorgalmazta ; de még hogy vádlott maga-magát is bérlőnek tekintette, kitűnik abból, hogy bár hamisan, de mégis azon lakásban magát be- és kijelentette, s ezen hamis adatokat tartalmazó bejelentőlapot személyesen adta át Sz. az akkori házmesternek. Mindezek figyelembevétele mellett ez Ítéletet megváltoztatni, s vádlottat a terhére rótt cselekmény elkövetésében vétkesnek kimondani, s ezért a fenti módon és mérvben büntetni kellett. A fentebb jelzett felebbezést visszautasító határozat azért volt hatályon kivül helyezendő, mert panaszos kérelmére a jelen ügy újra felvétele iránt 3765/907. kihágási sz. alatt kiadott rendeletemmel a felebbezési jog is eldöntöttnek tekintendő, eltekintve attól, hogy ezen jog az ügy újrafelvételét kimondó mindkét alsóbbfoku jogerős határozat meghozatalával is elismertetett.