Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

32 Közigazgatási Döntvénytár. Az irodai teendők ellátásával felmerülő dologi kiadások (nyomtatványok Írószerek stb.) azonban nem terhelik az amúgy is minimalis mértékben megállapított főszolgabírói irodaátalányt, hanem az illető uti pénztár terhére esnek. 6. A főszolgabíró uti-bizottsági elnöki minőségében teljesített kiszállásai alkalmából napidiját és útiköltségeit csakis azon esetben számithalja fel, ha a kiszállás járása területén kivül eső községben történt. De az ily alkalmakkor felmerülő költségek sem a törvényhatósági utalapot, sem az illető érdekeltséget nem terhelhetik. Járása területén történt kiszállásaiért azonban a főszolgabírónak a V. Ü. Sz. 25. §-ának utolsóelőtti bekezdéséhez képest sem napidíjra, sem utazási költségeinek megtérítésére nincs joga. 29. Midőn a községi elöljáróság által népgyűlés tartása alkat mával a rend fentartása czéljából intézkedés történt, bejelentés nélküli gyűlés tartásának tényálladéka nem állapitható meg. (A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 4378. sz. határozata.) F. L ellen szabályszerű bejelentés nélkül népgyűlés tartása miatt a 766/898. B. M. sz. rendelet alapján folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: Az 1906. évi 7583. kih. sz. a. a kerületi kapitányi elsőfokú Ítélet helybenhagyásával hozott másodfokú büntető itelet megváltoztatik s vádlott a terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik. Mert beigazolást nyert, hogy a községi elöljáróság a község dísztermét a gyűlés czéljaira átengedte és a gyűlés tartását a kerületi kapitányságnak be is jelentette, kinek kérelmére a gyűlés színhelyére 2 rendőr ki is vezényeltetett. Ezen ténykörülményből tehát még a szándéka sem látszik annak, hogy vádlott engedély nélkül gyűlést tartani óhajtott vagy tényleg tartott volna; az pedig, hogy a rendőrhatóság áltat a rend fentartása czéljából a rendőrök kirendelése által intézkedés is tétetett, a gyűlés-tartás tudomásul vételét állapítja meg, miért is vádlott a fenti értelemben felmentendő volt.