Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Közigazgatási Döntvénytár. IS a jövedelem, mely a bányamivelésből és a hozzá tartozó iparágak üzletéből ered: — minthogy ez okból annak a további kérdésnek vizsgálata, hogy való-e panaszosnak az az állítása, hogy a raktár tiszta jövedelmet nem hajt és az esetleges felesleg a bánya alkalmazottai, a raktár bevásárlói között arány szerint megosztatik, — a III. osztályú keresetadót illetőleg tárgytalan ; a panasznak helyt adni és panaszost az előirt III. osztályú keresetadó megfizetésének kötelezettsége alól felmenteni kellett. 11. Ex-lex előtt esedékessé nem vált illeték után az ex-lex tartama alatt késedelmi kamat nem követelhető. (Közigazgatási bíróság 1907 október 18. 9300 907. P. sz. a.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt ad s panaszost a terhére felszámított 8 K 80 f.-nyi a késedelmi kamat megfizetésének kötelezettsége alól felmenti, illetőleg ennek az összegnek részére leendő visszatérítését elrendeli. indokok: Az 1881: XXXIV. tcz. 18. §-a értelmében a kiszabott illeték a fizetési meghagyás kézbesítésének napjától 30 nap alatt befizetendő. A kiszabási iratok között levő vétivnek, valamint a csatolva levő hiteles illeték számfejtőkönyvi kivonatnak tanúsága szerint, mint amiképen különben ezt a panaszolt határozat is megállapította, panaszosnak az A. s. k. 1700/1904. tétel szám alatti illetékre vonatkozó fizetési meghagyás az 1904. évi deczember hó 2-ik napján kézbesiltetett. A most hivatkozott törvény rendelkezése alapján tehát a kérdéses illeték az 1905. évi január hó 1-ső napján vált esedékessé. Az 1905. évi január hó első napján azonban az 1904: XXI. tcz. hatályának megszűntével állami költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának ideje következett be, minek folytán bár a közadókra és egyéb közszolgáltatásokra, nevezetesen pedig a bélyeg és illetékekre vonatkozó s az 1875: XXV. tcz. 1. §-a állal a törvényhozás további intézkedéséig érvényben tartott törvényeink időhöz kötve nincsenek, mégis az azokban megállapított fizetési és illetve teljesítési kötelezettség, alkotmányjogunk szerint, ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a törvényhozás külön engedélyt adjon ezeknek a tövényeknek érvényesítésére, kétségtelen, hogy a törvényhozás felhatalmazásának hiánya folytán, e felhatalmazás hiányának ideje alatt, a fizetési illetve teljesítési kötelezettség nem állott be. Ennek folytán kétségtelen az is, hogy panaszos,