Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. 73 ha az alkalmazott magasabb állasba jut és illet­ménye emelkedik, a személyi pótlék a többletbe be­számítandó és pedig, ha a személyi pótlék fizetés jellegével adatott, csak a fizetés emelkedése esetén, egyébként pedig az összilletmény emelkedése esetén is. (Közigazgatási biróság 1906 július 3. "2875/906. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A pa­naszlolt segédjegyző anyakönyvvezető-helyettesnek vitás évi 160 kor. személyi pótlékát illetően megállapítja, hogy ehhez az illetményhez a panaszlottnak csak annyiban van igénye, ameny­nyiben a jelenlegi állásának a kQzség által fedezett állandó évi összilletménye kevesebb, mint a korádban viselt Írnoki állásának állandó évi összilletménye és a szóban forgó 160 K személyi pót­lék összege együttvéve \ olt. indokok : A panasz tárgyává tett kérdés az, hogy a pa­naszlott által írnoki alkalmaztatása idején kért 160 K lakpénz helyett a községi képviselő-testület 126 kgy. 3783/1902. sz. ha­tározatában megadott 160 K személyi pótlékhoz van-e igénye a panaszlottnak a jelenleg betöltött segédjegyző-anyakönyvvezetői állásában? Az évi 160 K a panaszlottnak nem Írnoki működési pótlékként állapíttatott meg, hanem a panaszlott egyéni tulajdon­ságaira, valamint csekély fizetésére és a nehéz megélhetési viszo­nyokra való tekintettel személyi pótlékként. Ebből következik, hogy a panaszlott e löbbilletménvhez a községgel szemben állandó igényt szerzett. Altalános jogelv pedig az, hogy az illetményhez szerzett állandó igény rendszerint le nem szállítható. Ebből ismét következik, hog\ mindaddig, inig a panaszló a községi segédszemélyzet tag­jaként alkalmazásban van, igénye van az egyszer már megszer­zett összegű állandó illetményhez. De viszont a személyi pótlék természetéből következik, hogy, ha az alkalmazóit magasabb ál­lásba jut és illetménye emelkedik, a személyi pótlék a többletbe beszámítandó és pedig, ha a személyi pótlék fizetés jellegével adatott, csak a fizetés emelkedése esetén, egyébként pedig az összilletmény emelkedése esetén is. A kérdés tárgyát tevő sze­mélyi pótlék nem lizetés jellegével adatott; a panaszlott annak idején nem is fizetésemelést, hanem lakpénzt kért. Ekkép e sze­mélyi pótlékhoz való igény kérdését illetően nem az az irányadó, hogy a panaszlottnak fizetése emelkedett-e, hanem az, hogy a községtől kapott összilletménye emelkedett-e ? Mindebből követke­zik, hogy a panaszlottnak a jelenlegi állásában is kell a község­től kapnia legalább is oly összegű illetményt, amily összegű illet-

Next

/
Thumbnails
Contents