Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. 85 elrendelendőnek találta. A nevezett főszolgabíró 1905 november hó 23-án 294. kili. sz. a. kelt határozatával kimondotta, hogy a kihágási eljárás folyamatba tételét mellőzi, mert a közigazgatási hatóság a Kbtk. 46. §-ában meghalározott kihágás felett csak abban az esetben itélkezhetik, ha az közigazgatási hatóság, hivatalnok vagy közeg ellen követtetik el, a vonatmálházó pedig nem közigazgatási hatósági közeg. Ezen tényállás alapján az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni, mert amidőn a kir. járásbíróság a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége tárgyában az eljárás megindítását abból az indokból tagadta meg, hogy a sértett magáninditványt nem tett, ezzel a maga részéről az ügyet végleg elintézte, mert az eljárásnak törvényszerű magáninditvány hiánya okából való mellőzése szintén érdemleges elintézést képez, egyébként pedig a kir. járásbíróság ebben az ügyben tárgyalást nem tartott s így a BP. 22. §-a alapján sem volt kötelezve arra, hogy a cselekményt akkor is elbírálja, ha azt nem becsületsértés vétségének, hanem a Kbtk. 46. §-ában meghalározott kisebb jogsértést képező kihágásnak tartja minősitendőnek. Ezek alapján tekintettel arra, hogy a Btk. 166. §-a szerint a közforgalomban levő vaspályák felügyelő- és kezelő-személyzetéhez tartozó egyének hatósági közegeknek tekintendők, még pedig — mivel a Btk. 164. §-a szerint ((közigazgatási hatósága alatt a bíróságok kivételével minden másnemű hatóság értendő közigazgatási hatósági közegeknek az 1897 : XXXIV. tcz. 49. §-a 2. ponljáuak rendelkezéséhez képest a hatáskör kérdésében a fenti értelemben kellett dönteni. Minthogy az iizletvezetőség feljelentésében hivatkozás történik a kir. Curiának 22. számú döntvényére, amely szerint a sértett közhivatalnok helyett ennek felettes hatósága a bűnvádi eljárás megindítását eredményesen kérheti, erre vonatkozólag megjegyeztetik, hogy ebben az esetben nem hivatali kötelességekre vonatkozó rágalmazó tényállítás, hanem közönséges meggyalázó kifejezés használtatván, csak a becsületsértés tényálladéka forog fenn, amely a konkrét esetben nem felhatalmazási vétség s igy a közvetlenül sértettnek magáninditványát felettes hatóságának meghatalmazása vagy bűnvádi feljelentése nem pótolhatja. •= L. a. 41. sz. a. fentebb közöli hasonló határozatot.