Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

52 Közigazgatási Döntvénytár 42. Kerítés felállítása a beltelkek közti mesgyevonalon. (Minisztertanács 1907 január 2525/907. sz. a. I. M.) A kir. minisztérium következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a királyi bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Lí. I. kaposvári gőzmalom tulajdonos a kaposvári királyi járásbírósághoz 1905. évi május hó 22-én 1905 Sp. I. 315/1. sz. a. beadott keresetében B. A. és B. E. kaposvári földbirtokosoknak arra kötelezését kérte, hogy a peres felek beltelkei között elvonuló mesgyevonalt kerítéssel lássák el. A kir. járásbíróság az 1905. évi május hó 24-én 1905. Sp. I. 315/1. sz. a. hozott végzésével a keresetet visszautasította, mert nem anyagi magánjogi természetű, a szomszédok között felmerült vitás kérdés lenne elbírálandó, hanem egyedül közrendészeti szempontból megállapított és közigazgatási utón érvényesítendő közigazgatási kötelezettség szándékoztatik érvényesíttetni. A kaposvári királyi törvényszék az 1905. évi június hó 22-én F. 72/2. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését helybenhagyta. U. I. erre 1905. év július hó 6-án 6247. sz. a. beadott kérvényével Kaposvár város tanácsánál kísérelte meg követelésének az érvényesítését, a városi tanács azonban az 1906. évi július hó 18-án 6513. sz. a. hozott véghatározatával őt paraszával elutasította, mert a panaszosnak az az érdeke, hogy az ő szomszédjai telke között kerítés legyen, az ő magánjogi érdeke, igényét tehát mint tisztán magánjogi igényt birói utón érvényesítheti, közérdeket pedig nem sért, a telektulajdonos azzal, ha szomszédja felől kerítést nem állit. Azt a határozatot Somogy vármegye alispánja 1906. évi szeptember hó 14-én 13140. szám alatt helybenhagyta, a magyar királyi belügyminiszter pedig az alispáni határozat ellen beadott felülvizsgálati kérelmet 1906. évi deczember hó 4-én 107993/111. c. 906. sz. a. elutasította. E szerint a királyi belügyminiszter és a kaposvári királyi törvényszék között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéséül a királyi bíróság hatáskörébe kellett az eljárást utasítani, mert a közigazgatási hatóság jogerős határozata ' ' irányadó arra nézve, hogy ebben az esetben közrendészeti szempontból nem szükséges a kerítés felállítása, ennek következtében azt a kérdést, hogy a peres felek beltelkeit elválasztó mesgyevonalon kötelesek-e az alperesek a felperes kívánságára kerítést