Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. (Közigazgatási biróság 1906 okt. 9. 4765/906. K. sz.) A kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. Indokok: A panaszlónak községi biróvá történt választását a törvényhatósági bizottság abból az okból semmisítette meg. hogy a panaszló pénzhamisítás elkövetelésére irányuló szövetség vétsége miatt jogerősen elitélve volt s ezért községi előljáró nem lehet. A panaszló a büntetett előéletére vonatkozóan megállapított tényállást beismeri, de azt vitatja, hogy büntetését 1895-ben kiáílván, annak az elöljárói tiszt viseléséből kizáró hatálya megszűnt. Az 1886: XXII. tcz. 75. §-a értelmében nem választható elöljáróvá, ki községi képviselő nem lehet. A törvénynek ez a rendelkezése nem tesz különbséget az adó alapján s a választott községi képviselők között; ezért az állandó gyakorlat a törvényt akkép alkalmazza, hogy a községi képviselők bármelyik nemére nézve a törvényben megállapított kizárási ok az elöljárói tisztség viselésére nézve szintén kizárási ok. Az idézett törvény 44. §-a értelmében pedig a legtöbb adót fizető községi képviselők névjegyzékébe nem vehető fel, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt; tehát az ilyen büntetett előéletű egyént az elöljárói tiszttől is mindenkorra kizárja a törvény. Ez nyilvánvaló az idézett törvény 34. §-ának rendelkezéséből; mert egyéb büntetendő cselekményre nézve a törvény 34. §-ának rendelkezéséből; mert egyéb büntetendő cselekményekre nézve a törvény kifejezi, hogy ezek csak addig zárnak ki, mig elkövetőjük a büntető ítélet hatálya alatt áll, ellenben a nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekmény esetére ez a korlátozás a törvényben nincs. A törvény ilyen rendelkezésével szemben nem jöhetnek tekintetbe a büntető-törvénykönyvnek az elévülésre vonatkozó szabályai; mert ezek a büntetendő cselekmény üldözhetésére és a büntetés végrehajtására nézve állapítanak meg időhatárt; az 1886:XXII. tcz. pedig az elöljárói tisztséghez minősítési kellékkép kívánja meg a nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség tekintetében való büntetlen előéletet. Sőt az ilyen cselekményeknél a törvény rendelkezése szerint, a jogerős elitélés megtörténte a kizáró ok; tehát a minősítési kellék hiánya akkor is fenforog, ha a büntetés — esetleg éppen elévülés következtében — végre sem hajtatott. A panaszlónak a büntető-törvénykönyv életbe léptetéséről szóló 1880: XXXVII. tcz. 19. §-ára való hivatkozása pedig merőben téves, mert e szakasz rendelkezése — kapcsolatban a 17—20. §-okkal — a büntetőrvény életbe léptét megelőzően kiszabott mellékbüntetésekre vonatkozik. Mindezek folytán és mert a pénzhamisítás pénzszerzés végett történik és igy az erre való szövetke-