Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

36 Közigazgatási Döntcénytár. lás alapjául a belsőségek szolgálnak. Ezzel szemben a közigazgatási bizottság akkép határozott, hogy az aráayrészek az 1871. évben megállapított telekjársndóság alapján fünteüessenek ki. A közigazgatási bizottságnak e határozata ellenkezik az 1898. évi XIX. tez. 29. és 46. §-aivaI, amelyek szerint, ha a közös erdőhasználatához való jog, vagy a jogosultságnak aránza vitás, addig mig a vitás kérdés bíróilag eldöntetik, a névjegyzék megállapítása tekintetében az eddigi gyakorlatnak megfelelően kell dönteni ; vagyis az eddig tényleg gyakorolt használattól és annak arányától a közigazgatási bizottság a névjegyzék megállapítása alkalmából senkit meg nem foszthat. Ellenben a közös birtokosok gyűlésének határozata teljesen megfelel a törvény fennebb idézett szakaszai követelményének, midőn a fennálló tényleges gyakorlat szerint vette fel a névjegyzékbe a birtokosokat és tüntette ki azok arányrészeit. Ezért a birtokosok gyűlésén megállapított névjegyzéket érvényre kellett emelni; és érvényre emelendő volna a tényleges gyakorlatnak megfelelően megállapított névjegyzék még akkor is, ha n tényleges állapot esetleg nem< felelne meg a jogi állapotnak; mert ebben az esetben is a vitás jog eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik, addig pedig a tényleges állapot tartandó fenn. De különben a jelen esetben éppenséggel nem látszik, hogy a tényleges állapot — tudniillik, hogy a volt úrbéresek közös erdeje a házak, tehát a belsőségek arányában használtatik — ellenkeznék a jogi helyzettel; mert az, úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871. évi LHL tez. 56. §-a értelmében, az úrbéri telkek után járó erdőilletmények, amennyiben az ellenkező nem bizonyittatik, nem a külsőség, hanem a belsőség tartozékául tekintendők. A község mint jogi személy, érdekképviselet alapján saját képviselőtestületében képviselve nem lehet. (Közigazgatási biróság 1906 június 12. 2123/1906. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság közetkezőleg itélt: A közigazgatási biróság a panasznak Helyt nem ad. Indokok: Az alispán a közigazgatási bizottság által helybenhagyott határozatával Z. r. t. várost, mint jogi személyt'a z—i városi legtöbb adót fizetők 1906. évi névjegyzékébőr kihagyte; s a panasz arra irányul, hogy a város az 1886 : XXII. ícz. 32. §-a alapján a névjegyzékbe felvétessék. Az idézett