Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. 79 tárgyát képező 1901. Sp. T. 051,13. számú felebbezésnek benyújtásáig előző felebbezés benyújtva nem lett. í>5. Hadmentességi dij fizetésére kötelezett oly egyének, akik csupán ideiglenes tartózkodás czéljából utaznak külföldre, a hadmentességi dijat nem kötelesek a még hátralevő szolgálatkötelezettség ük egész idejére egyszerre kifizetni. (Közigazgatási bíróság 1906 jun. 15. 5628/4906. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg itélt: A panasznak helyt ad. Indokok: Az 1880 : XXVII. tcz. I. §-ának 4. pontja szerint hadmentesséei dijat kötelesek fizetni azok a védkötelesek is, akik Magyarországból, illetve Ausztriából kiköltöznek. Az idézett tcz. 2. §. c) p. ezekre nézve megállapítja azt, hogy a hadmentességi dij fizetésének kötelezettsége reájuk a tizenkét évi szolgálati idő mindazon éveire kiterjed, melyeket az illetőnek a védtörvény alapján még el kellett volna tölteni, akár alkalmasnak, akár alkalmatlannak találtatott a hadi szolgálatra. Végül az idézett tcz. 12. £-a azt rendeli, hogy azok, akiknek a törvényszerű szolgálati idő eltelte előtt a külföldre költözködés megengedtetik (1. §. 4.): tartoznak a védkötelezettség hátralevő éveire a 10. §. értelmében kivetett hadmentességi dijat a kiköltözködési engedély átvétele előtt egyszerre lefizetni. Az idézett tcz. 1. §. 4. pontjának érteimét különösen megadja az a hhatkozás, amely benne az 1868 : XL. tcz. 55. §-ára vonatkozólag foglaltatik. Az idézett törvényszakasz ugyanis azt rendeli, hogy a kiköltözködés (kivándorlásj végetti elbocsátó engedélyt a sorhad és tartalékbeli szolgálatkötelezettségben álló egyénnek a közös hadügyminiszter, a honvédnek pedig az illető honvédelmi miniszter adhatja meg, a sorhad szolgálatkötelezett részére azonban csak ugy, ha esetleg még élő szülői kiköltözködnek. Az e törvényszakaszt hatályon kivül helyező 1882 : XXXIX. tcz. 15. £-a erre a kérdésre vonatkozólag lényegében teljesen azonos rendelkezéseket foglalt magában és ezt a kérdést illetőleg lényegében szintén teljesen azonos rendelkezést tartalmaz a véderőről szóló és jelenleg érvényben levő 1889 : VI. tcz, 64. §-a szintén. Viszont a véderőre vonatkozó ezeknek a törvényhozási intézkedéseknek értelmét az állampolgárságról szóló 1879 : L. tcz. 22. §-hba\\ foglalt rendel-