Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 87 fejezéséig — a hatálytalanítás, illetve megerősítés kérdésében (tehát az ügy érdemében) nem kívánt dönteni. Minthogy ezek szerint nyilvánvaló, hogy a közigazgatási hatóság, az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában'foglaltak értelmében megkívánt jogerős határozatot ezideig nem hozott, ennélfogva a most említett törvényhelyben meghatározott nemleges hatásköri összeütközés a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között fel nem merülhetett. Hatásköri összeütközés felmerülte nélkül az 1907. évi LXI. t.-c. 1., 7. és 19. §-ainak egybevetett értelme szerint a Hatásköri Bíróság nem hivatott arra, hogy a hatáskör kérdésében állást .foglaljon. Mindezeknél fogva az 1907. évi LXI. t.-c. 19. §-ának 1. bekezdése értelmében a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1943. márc. 29. — 1912. Hb. 152.) Azonos: 1942. Hb. 153. — 160. 22. A kir. kincstár részére külföldi pénzértékben nyújtott kölcsön visszafizetése kérdésében hatáskör. Általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból származó követelések^ érvényesítése csak akkor nem tartozik a rendes bíróság elé, ha van olyan törvényes jogszabály, amely azokat a rendes bíróság hatásköréből kifejezetten elvonja és más hatóság eljárási körébe utalja. H. B. I. Dr. M. András és társai a külföldi fizetési eszközök és értékpapírok, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések kötelező bejelentése tárgyában kiadott 4950/1931. M. E. számú rendeletben foglalt felhívás folytán F. S. f-i lakossal szemben fennálló követelésükből a rendelet szerint mentes összegen felül eső részt, összesen 14.520 svájci frankot a kir. kincstárnak kölcsönkép felajánlották. A Magyar Nemzeti Banktól kapott utasítás szerint előbb nevezett adósukat felhívták, hogy tartozását a Sehweizerisch Kreditanstalt z-i banknál a Magyar Nemzeti Bank javára fizesse be. Adósuk azonban annak a meghagyásnak nem tett eleget, hanem Amerikai Egyesült Álla-