Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)
54 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK a rendelet alapján megillető illetményekre való igényeiből erednek, valamint azok a kérdések, amelyek ebből az igényből folyólag a m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakkal szemben támasztható követelésekre és általában arra vonatkoznak, hogy az alkalmazottat megilleti-e valamely illetmény vagy nem, és ha igen, milyen összegű illetményre van igénye. Ezekben a kérdésekben az 56. pont szerint a határozathozatalra — minden más eljárás kizárásával — a m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak igazgatósága és végső fokon a m. kir. kereskedelemügyi, illetőleg most már a m. kir. iparügyi miniszter hivatott. A hatáskör kérdésének eldöntése a jelen esetben attól függ, vájjon E. Andornak keresetileg érvényesített igénye a gépgyáraknál fennálló alkalmaztatásából eredő illetménynek, illetve ellátás-jellegű igénynek minősül-e, vagy pedig -ettől jogi természetére nézve különböző követelés. Ennek a kérdésnek vizsgálatánál döntő fontosságú, vájjon a kérdéses mozgóképszínházak a gyár üzemének céljával és rendeltetésével szorosan összefüggő vállalkozások-e vagy sem, és hogy E. Andornak ebben a vállalkozásokban teljesített szolgálatából eredő igénye a többször említett 7100/1925. M. E. számú rendelet hatálya alá tartozó követelése, vagy sem. A Hatásköri Bíróság — a m. kir. Kúriával egyezően — ahhoz a jogi megítéléshez' jutott, hogy a kérdéses mozgóképszínház természeténél és rendeltetésénél fogva a vas-, acél- és gépgyári üzemtől teljesen elütő, különálló és más célt szolgáló vállalkozás. A gyár alkalmazottainak a munkaidőn kívül való szórakoztatása — eltekintve attól, hogy a mozgóképszínházat már természeténél fogva is belépődíj ellenében nemcsak a gyár alkalmazottai, hanem bárki látogathatja — nem tekinthető a gyár szorosan vett rendeltetésének körébe tartozó üzemnek. Tehát az ennél a vállalkozásnál alkalmazott E. Andornak, akinek ezt az alkalmaztatását a gyárnál felügyelői minőségben teljesített szolgá- * tata — az ügy adataiból kitűnőleg — nem zárta ki, nem a gyárnál teljesített szoglálata, hanem a gyáripar körébe tartozó termelési, feldolgozási, illetőleg szellemi munkálatok keretén kívül eső tevékenysége ellenében járó illetményigénye, amely neki kereseti előadása szerint a gyár igazgatójával kötött külön megállapodás alapján teljesített mun-