Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 135 A Kbp. 386. §. első bekezdése világosan és határozottan akként rendelkezik, hogy a honvéd bíróságok által elítélt egyének bűnügyeiben újrafelvétel elrendelésére és az ily ren­delkezés alapján folyamatba tett újrafelvételi eljárás keresz­tülvitelére a honvéd bíróságok illetékesek. Ez alól az általános szabály alól a Kbp. 386. §-ának má­sodik bekezdése kizárólag esak az elítélt terhére indítványo­zott újrafelvétel esetében állapít meg kivételt, amennyiben kimondja, hogy a polgári büntetőbíróságok válnak illetékessé, ha az ily újrafelvételi indítványt oly időben terjesztik elő, amidőn a tettes bűnvádi üldözése a Kbp. 16. §-ában foglal­takhoz képest már nem tartoznék „a honvéd igazságügyi szer­vek jogkörébe". Ezekből a törvényes rendelkezésekből, valamint abból a tényből, hogy a Kbp.'az elítélt javára szóló újrafelvétel tekin­tetében a fenti általános alapelvtől eltérő rendelkezést nem tartalmaz, — okszerűen következik, hogy a honvéd bíróságok által elítélt személy javára indítványozott, illetve elrendelt újrafelvételi eljárás keresztülvitelére és az ily bűnügyek érdemi elbírálására kizárólag és minden esetben a honvéd igazságügyi hatóságok hivatottak. Annak a körülménynek, hogy a jelen esetben az elítélt csak ideiglenesen állott a honvéd büntető bíráskodás hatálya alatt, — az ismertetett törvényhely rendelkezésére tekintet­tel — nincs jelentősége, úgyszintén közömbös, hogy milyen alapon tartozott ideiglenesen a honvéd igazságszolgáltatás illetékessége alá és milyen módon szűnt meg; a honvéd bírás­kodást megalapozó jogviszony, és pedig annál is inkább, mert az ideiglenesen gyakorolt katonai büntetőbíráskodás megszű­néséről szóló 7980/1940. M. E. számú rendelet a hatáskör kér­dését a most szóbanlévő vonatkozásban nem érinti. Alátámasztja a kifejtett jogi álláspont helyességét a Kl)j). 386. §-át illetően a törvény javaslatáról szóló miniszteri indokolás ötödik bekezdésében foglalt az a magyarázó ok­fejtés is, amely szerint az elítélt javára szóló újrafelvételi-'1 vonatkozólag a honvéd híróságok kizárólagos illetékességét kellett fenntartani, mert a Kbp. 16. §. 1—3. bekezdéseinek analógiája, amely a vádlott terhére való újrafelvétel szabá­lyozásával kivételes intézkedésre vezetett, ebben az esetben nem alkalmazható, továbbá, mert a katonai igazságszolgái­tatás tekintélye és a vádlott érdeke is azt követeli meg, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents