Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 121 latára tekintettel („felülvizsgálati kérelmet elutasítom, hatá­rozatát jóváhagyom"), valamint arra figyelemmel, hogy a mi­niszter a Hatásköri Bírósághoz intézett 49.663/1942/1. fő. o. számú átiratában a jelzett véghatározatot kifejezetten érdemi határozatnak jelölte meg, — a Hatásköri Bíróság is annak megítéléséhez jutott, hogy a miniszter véghatározata az ügy élelemében hozott határozat. Másrészt a m. kir. Közigazgatási Bíróság a 10.321/1941. P. számú ítéletével ugyancsak az ügy érdemében döntött, ami­kor megállapítva, hogy a kaposszekcsői róm. kat. egyház­község a dombóvári egyházközséghez tartozó kérdéses ingat­lanok után iskolaadót nem vethet ki, — a panaszolt iskolaadó törlését rendelte el. A Hatásköri Bíróság által tartott nyilvános szóbeli tár­gyaláson E. Pál jogi képviselője azt hozta fel, hogy hatáskön" összeütközés esete nem állt elő, mert a Közigazgatási Bíróság­ítélete az 1937. évi adókivetésre, az egyházi hatóság és a val­lás- és közoktatásügyi miniszter döntése az 1938. évre és az azt követő évekre vonatkozik, tehát nincs ügyazonosság. A Hatásköri Bíróság azonban az iratokból megállapí­totta, hogy az egyházi hatóság döntését E. Pál 1937. évi no-# vember hó 18. napján beadott kérvényében az 1937. évre ki­tér jedőleg is kérte és a döntés erre is vonatkozott, tehát az ügyazonosság fennáll. Minthogy mindkét hatóság lényegében együttes adókeze­lésbe bevont egyházi adó jogérvényessége kérdésében határo­zott, ekként a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter mint közigazgatási hatóság és a m. kir. Közigazgatási Bíróság között az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. első bekezdésének 5 pontjá­ban meghatározott pozitív hatásköri össztütközés esete me­rüli fel. Ezt a hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a Köz­igazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A Magyarországi Katolikus Egyházközségek Adóztatási Szabályzata, mely a magyar püspöki kar és a minisztertanács jóváhagyásával 1934. évi január hó 1-én életbe lépett, 7. §-á­ban a következőket rendeli: (1) Az egyéni kivetés ellen az adóköteles azokban a köz­ségekben, amelyekben az egyházi adók az t^gyüttes adökezn ­lésbe bevonattak, az adóív kézbesítésétől, másutt pedig a ki­vetési lajstrom közszemléit kitételének utolsó napját követő,

Next

/
Thumbnails
Contents