Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 103 lebbről közigazgatási jogi természetű, mely kifejezetten polgári perútra utaló jogszabály hiányában a rendes bíróság előtt nem érvényesíthető. A budapesti kir. törvényszék a budapesti központi kir. járásbíróság ítéletét W. Károly fellebbezése folytán 1943. évi február hó 18. napján felülbírálta s azt a 20. Pf. 7911— 1942/5. számú ítéletével indokai alapján helybenhagyta — a fellebbezésben felhozottakra tekintettel még azzal a kiegészítéssel, hogy a Közigazgatási Bíróság előtt érvényesített panasz tárgya (nyugdíjelőleg) nem azonos a polgári per során az alaptalan gazdagodásra alapított kereset tárgyával, s így hatásköri összeütközés hiányában az iratoknak a Hatásköri Bírósághoz való felterjesztése is mellőzendő. W. Károly ezután a Hatásköri Bíróságnál ügyvédi képviselettel hatásköri összeütközési bejelentést tett, s a fentebb ismertetett tényállás rövid előadása mellett nemleges hatásköri összeütközés megállapítását s az ügyben eljárásra hivatott hatóság (bíróság) kijelölését kérte. A Hatásköri Bíróság beszerezte az ügyre tartozó iratokat. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. W. Károly mind a közigazgatási hatóság s végső fokban a Közigazgatási Bíróság, mind pedig a rendes bíróság előtt a kir. kincstárral szemben — szerinte jogszerűen fennálló — igényét arra alapította, hogy az illetményhiva-, tal a Felvidék visszacsatolása után részére a cseh-szlovák hatóságok által anegállapított nyugdíját magántartozására történt letiltás folytán csökkentett és nem teljes összegben folyósította. Lényegileg tehát a kir. kincstárral szemben a végleges elszámolásig (nyugdíjának végleges megállapításáig) előlegnek tekintendő nyugdíjjárandóság, mint keresetbe vett jogigény volt az eljárás tárgya mind a Közigazgatási Bíróság, mind a rendes bíróság előtt. A Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés első és elengedhetetlen feltétele: az ügyazonosság ezek szerint kétséget kizáróan fennforog. Ebben az ügyben a Hatásköri Bíróságnak az alábbiakban részletesen kifejtett álláspontja szerint egyfelől a m. kir. Közigazgatási Bíróság, másfelől a budapesti központi kii-, járásbíróság és a budapesti kir. törvényszék mint rendes bíróság között az 1907. évi LX1. t.-c. 7. §. első bekezdé-