Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 87 közig, számú határozatával hatáskörét megtagadta azzal a megokolással, hogy K. Albertné G. József háztartását — mintegy feleség és anyahelyettes — önállóan vezette s a munkaadó teljes bizalmát élvezte. Ezek szerint — a bér nagyobb öszegére is figyelemmel — a panaszos nem házi cselédnek, hanem házvezetőnőnek minősül. Követelése elbírálására tehát — Hatásköri Bíróság 1929. H. B. 86. és 1931. H. B. 63. számú határozataira is tekintettel — a rendes bíróság hivatott. Az V. ker. kapitányságnak ez a határozata jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett. K. Albertné ezután a budapesti központi kir. járásbíróságnál a panaszával teljes azonos tartalmú keresetet terjesztett elő G. József ellen. A budapesti központi kir. járásbíróság a keresetlevelet az 1942. évi március hó 30. napján 203.240/1942. szám alatt hozott végzésével a Pp. 141. §-a alapján idézés kibocsátása nélkül hivatalból visszautasította azzal az indokolással, hogy a házvezetőnő, aki háztartási munkára szerződött alkalmazott, s akinek magasabb képesítést igénylő munkaköre nincs, cselédnek minősül. Szolgálati viszonyból folyó bérkövetelése tehát az 1876 : XIII. t.-c. 64. §-a értelmében a közigazgatási hatóság előtt érvényesíthető. A budapesti központi kir. járásbíróságnak ez a végzése jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett. A budapesti központi kir. járásbíróság ezután K. Albertné kérésére — a közigazgatási hatóság iratainak beszerzése után — az ügyre vonatkozó iratokat a felmerült hatásköri összeütközés elintézése céljából felterjesztette a Hatásköri Bírósághoz. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Ebben az ügyben az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Ugyanis K. Albertnének házvezetőnői jogviszonyából eredően érvényesített és a megszolgált időre járó munkabérkövetelése tekintetében mind a m. kir. rendőrség budapesti V. ker. kapitánysága mint közigazgatási hatóság, mind pedig a budapesti központi kir. járásbíróság mint rendes bíróság megtagadták hatáskörüket, holott az eljárás kétségkívül ogyikük hatáskörébe tartozik.