Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

80 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK II. Nyilatkozatot nyújtottak be a törvényes határidőben — jogi képviselőjük útján — Z. János és neje, annak a jogi álláspontjuknak adva kifejezést, hogy az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Ebben az ügyben — amelynek tárgya a munkavállalóknak bár mindennap, de nem az egész napot igénybevevő háztartáskörüli munkájuknak díjazása iránt támasztott követelése — egyfelől a budapesti központi kir. járásbíróság és a budapesti kir. törvényszék mint rendes bíróság, másfelől a m. kir. rendőrség budapesti VII. ker. kapitánysága mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A budapesti központi kir. járásbíróság ítéletének indokolásában megállapított — és e helyen is irányadó — tényállás szerint Z. János és neje, akik K. Miksa és neje házában segédházfelügyelők voltak, segédházfelügyelői alkalmaztatásuk ideje alatt az ebben a minőségükben teljesített szolgálataikon felül K. Miksa és neje lakásában különböző, a liáztartáskörüli munkákat végeztek. "És pedig Z. János alkalomszerűen és időszakonként tüzelőanyagot hordott, Z. Jánosné pedig ugyancsak alkalomszerűen és időszakonként takarítási és egyéb kisegítő háztartási munkát végzett. Nevezettek az ilymódon végzett munkájuknak hónapokra számított ellenértékét igényelték. Z. János és neje követelésüket ezek szerint havidíjként számították fel s így azt mint havidíjat követelték. Igényük elbírálásának hatásköri hovátartozását azonban nem a felszámításnak ez a módja, hanem ettől függetlenül az dönti el, hogy Z. János és neje munkakörükre tekintettel jogilag milyen munkavállalónak minősülnek. Z. János és neje az irányadó tényállásban megjelölt háztartáskörüli munkájuk után, melyet alkalomszerűen és időszakonként nem egésznapi elfoglaltsággal végeztek, a helyes jogi minősítés szerint házi napszámosoknak tekintendők, általuk ezekért a munkákért követelt ellenérték tehát napszámbér.