Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 67 jogi döntés alapjául a jelen ügyben irányadó tényállástól lényegesen eltérő más tényállás szolgált, ennélfogva a kir. járásbíróság a hatásköri hovatartozás kérdésével kapcsolatban az említett határozatra tévesen hivatkozott. (1941. nov. 10. — 1941. Hb. 73.) V. ö. XIV. k. 27. és XV. k. 18. sorsz. 18. Traktoros (lokomobil-kezelő) szolgálati viszonya. I. Annak a kérdésnek elbírálásánál, vájjon a szolgálat fejében, illetőleg az azonnali hatályú elbocsátás folytán a le nem szolgált időre követelt díjazás gazdasági cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a felek a szolgálatnak milyen cinevezést adtak, vagy hogy a szolgálatot vállaló személy milyen képesítéssel rendelkezik, hanem az, hogy a szolgálat, vagyis a munkavállaló által ténylegesen betöltött munkakör (a végzett munkák minéműsége) valóban olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közötti jogviszonynak. II. A Hatásköri Bíróság eddigi állandó gyakorlata szerint a gazdaságban alkalmazott kovácsmester, gépészkovács, gépkezelő, ha kovácsi, illetőleg kovácsi és csak gépkezelői munkát végez, gazdasági cselédnek minősül. Ellenben, ha minősített gépészi munkát teljesít, tehát a gépek szakszerű kezelésén felül azoknak szakszerű szétszedését, összeszerelését és megjavítását is végzi, nem tekinthető gazdasági cselédnek. A Hatásköri Bíróság a mai általános technikai ismeretek széleskörű elterjedtségére figyelemmel most már ezen az állásponton túlmenően annak megállapításához jutott, hogy a gépek szakszerű szétszedése, összeszerelése és megjavítása sem minősíthető magában véve olyan magasabb műveltséget feltételező munkának, amely az 1876 : XIII. t.-c. 3. §. a) pontjának fogalmi körébe vonva az ilynemű munkát végző személyeket gazdasági cselédi mivoltukból — a megfelelő elméleti képesítés nélkül — kiemelné. 5*