Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 22ő III. Ebben az ügyben az 1907 :LXL t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel, A feljelentés tárgyául szolgáló bűncselekmény elbírálását ugyanis a p-i járás főszolgabírája mint elsőfokú rendőri büntetőbíró jogerős végzésével a rendes bíróság, a n-i kir. járásbíróság pedig — ugyancsak jogerősen — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak nyilvánította. Ugyanannak az ügynek az elbírálása tekintetében tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság megtagadták hatáskörüket. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Büntető ügyekben a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a hatáskör kérdésének eldöntésénél a feljelentett tény, illetőleg a feljelentés és nyomozás adatai alapján megállapítható tényállásban foglalt cselekmény büntetőjogi minősítése az irányadó. Amennyiben pedig a hatáskör a lopott dolog értékétől (az okozott kár összegétől) függ, általában a feljelentésben felszámított összeget kell figvelembe venni. (1931. Hb. 19., 1931. Hb. 54., 1938. Hb. 48. stb.) A jelen ügyben a feljelentés szerint S. Mihály és M. Mihály a kir. kincstár sértettnek Rónafüred melletti erdejéből 1 bükkfát 1940. évi április hó 4. napján levágtak és elloptak. Az okozott kár összegét — ami az adott esetben azonos a lopott dolog értékével — a kir. kincstár képviseletében eljáró m. kir. erdőhivatal 219 pengő 70 fillérben jelölte meg. A nyomozás során kihallgatott S. Mihály és M. Mihály a bűncselekmény elkövetését tagadták. A hatáskör szempontjából tehát azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a feljelentés és nyomozás alapján megállapítható bűncselekmény lopásnak vagy erdei kihágásnak minó'sül-e. Az erdei lopás ugyanis az 1935 : IV. t.-c. 261. §-a értelmében erdei kihágásnak minősül akkor, ha a lopott dolog értéke 100 pengőt meg nem halad és a cselekményt tekintet nélkül a lopott dolog értékére a büntetőtörvény szerint bűntetté minősítő körülmények (kivéve a dolognak bekerített helyről elvitelét) nem forognak fenn. Ellenkező esetben az erdei lopás az 1878 : V. t.-c. 333. és azt követő szakaszai szerint vétség vagy bűntett. Hatásköri jogszabályok és hntásköri határozatok tára XVI. ]5