Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 179 lyok keretein kívül, nem érinti. Figyelembe kell venni azonban, hogy az 1931 : XXXV. t.-c. rendelkezései alapján az 1932. év kezdetével az idézett törvénycikk 1. §-ának 1. bekezdésében megjelölt ügyek intézése — tehát a „bármely okból megüresedett ingatlanok juttatása" is — a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának, illetőleg a törvényben megjelölt esetekben másodfokon a m. kir. íöldmívelésügyi miniszternek elbírálási körébe tartozik. És pedig — a Hatásköri Bíróság jogi álláspontja szerint — tekintet nélkül arra, hogy a felek a beadványnak milyen elnevezést adnak. Az 1931 : XXXV. t.-c. — amely az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörét az 1. §-ban megjelölt esetekben a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságára, a 2. §-ban meghatározott esetekben pedig a m. kir. földmívelésügyi miniszterre ruházza át — az eljárás lefolytatását általában, tehát annak minőségére tekintet nélkül a közigazgatási hatóság elbírálási körébe utalja. Nem tesz megkülönböztetést a szerint, vájjon a fél kérelme folytán megindított eljárás új eljárás-e, vagy pedig valamely már folyamatban volt és jogérvényesen befejezett ügynek a fél által megjelölt okokból történő újból való tárgyalása. Ebből okszerűen következik, hogy a jelenleg érvényben lévő törvényes rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a további eljárás lefolytatásának kérdésében a közigazgatási hatóság határozhasson — a reá vonatkozóan fennálló eljárási szabályok megtartásával — akkor, habár az alapeljárást más hatáskörű hatóság (bírói hatóság) folytatta le, azonban később keletkezett törvényes rendelkezés a bírói hatóság jogkörét a közigazgatási hatóságra ruházta át. Amennyiben ugyanis egy későbbi törvényes rendelkezés valamely ügycsoport keretébe tartozó ügynek elbírálására más" (akár kisebb jogkörű) hatóságot jelöl ki, abban az esetben az eljárás lefolytatásának és az ügyben hozandó döntésnek a joga — eltérő rendelkezés hiányában — az újabban kijelölt hatóságra száll át. Nem ellenkezik ez az álláspont az 1869 : IV. t.-c. 1. §-ában lefektetett azzal az alkotmányjogi elvvel, mely szerint sem a közigazgatási hatóságok, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. Ez az elv nyilván olyan értelemben áll fenn, hogy az egyes hatóságoknak ez az egymás ügykörébe (hatáskörébe) való beavatkozása csak 12*