Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

Mi HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK tett ügyben az eljárás hatáskörébe tartozik-e, avagy sem, az ügy érdemétől függetlenül elsődlegesen és mindenkor hivatalból teszi vizsgálat tárgyává arra tekintet nélkül, hogy a jogorvoslattal megtámadott alsóbbfokú hatósági határozat a jogorvoslat lehetősége tekintetében tartalmaz-e s ha igen, milyen rendelkezést. Hatásköri összeütközés felmerülte nélkül az 1907 : LXT. t.-c. 1„ 7. és 19. §-ainak egybevetett értelme szerint a Hatásköri Bíróság nem hivatott arra, hogy a hatáskör kérdésében állási foglaljon. Ennélfogva ezt a hatásköri összeütközési felterjesztést — hatásköri összeütközés nyilvánvaló hiányában — tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból vissza kellett utasítani. (1941. nov. 10. — 1941. Hb. 75.) V. ö. XIV. kötet 38. sorsz. 5. Hatásköri összeütközés főszolgabíró, mint büntetőbíró és kir. ügyészség között. H. B. Az 1938: XVII. t.-c. 4, §-ába ütköző egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélés kihágásával terhelt P. Mihály b-i lakos ellen indított büntető ügyben a taracvölgyi járás főszolgabírája mint rendőri büntetőbíró 1941. évi szeptember hó 25. napján 2043/3.—1941. kih. szám alatt a Hatásés a máramarosszigeti kir. ügyészség között hatásköri összeés a máramarosszigti kir. ügyészség között hatásköri összeütközés esete merült fel. A jelen ügyben eljárt taracvölgyi járási főszolgabíró mint elsőfokú rendőri büntetőbíróság bíráskodást gyakorol ugyan, de a közigazgatás szervezetébe tartozik és így mind az 1907 : LXI. t.-c, mind az 1928 : XLIII. t.-c. szempontjából közigazgatási hatóság. Az 1907 : LXI. t.-c. 1. és 7. §-ának és különösen az 1928 : XLIII. t.-c. 1., 2. és 3. §-ának egybevetett értelme szerint ugyanis az a kérdés, vájjon valamely hatóság közigazgatási hatóság vagy bíróság-e, nem ügykörének, hanem szervezetének természete szerint igazodik. A fentieknek megfelelően a kir. ügyészség — tekintve a bíróságokétól különböző szervezetét — szintén nem bíróság.