Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 135 vételt tesz. És olyképen rendelkezik, hogy ebben az esetben az eljárás bírói útra tartozik. Kifejezett törvényes szabály mondja ki tehát, hogy a gyámhatóság által hozott jogerős határozat alapján ingatlanokra a kielégítési végrehajtás (tehát annak mind elrendelése, mind foganatosítása) bírói útra tartozik. A törvényhozó ily irányú akaratára mutat a 191. §. fentebb idézett 4. bekezdése, amelyből kitűnőleg a polgári törvénykezési rendtartás helyébe lépett 1881 : LX. t.-c. 1. §-ának a Ppé. 31. §-a által fenntartott h) pontjában megjelölt közigazgatási határozatok közé sorolandó a gyámhatóságnak marasztaló határozata, amennyiben ingatlanokra történő végrehajtásnak szolgál alapjául. Kétségtelen, hogy az 1877 : XX. t.-c. 191. §-ának 1. bekezdése a gyámhatósági határozatok végrehajtására általában a közigazgatási utat jelöli meg. Továbbá a K. K. H. ö. 42. §-ának (2) bekezdése azt írja elő, hogy „ha valamely törvényben, vagy rendeletben közigazgatási úton való behajtásról van szó, ez alatt a közadók módjára való behajtást kell érteni". A K. K. H. Ö. 166. §-a pedig a K. K. II. Ü. életbeléptetésétől kezdve hatálytalanoknak mondja ki az érvényben lévő törvényeknek mindazon rendelkezéseit, amelyek a közadók módjára, illetőleg közigazgatási úton behajtandó tartozásoknak behajtását szabályozzák. Azonban a gyámtörvény 191. §-ának 3. bekezdése az ingatlanokra vezetendő kielégítési végrehajtás tekintetében az 1. bekezdésben írt általános szabály alól kivételt állapít meg. Ennek a korábbi külön (különleges) hatásköri szabálynak a hatályát pedig a K. K. H. ö.-nak most felhívott általános rendelkezései — kifejezetten erre irányuló külön intézkedés hiányában — nem érinti. Minthogy tehát a gyámtörvénynek fentebb idézett rendelkezése az ingatlanokra vonatkozó kielégítési végrehajtást általában (tehát nemcsak annak foganatosítása, hanem elrendelése tekintetében is) kifejezetten bírói útra utalják és nincs olyan későbbi törvényes szabály, amely ezt az intézkedést olykép módosította volna, hogy az ingatlanokra vonatkozó kielégítési végrehajtás elrendelése a közigazgatási hatóság hatás/körébe tartozna, ennélfogva a rendelkező rész szerint azt kellett kimondani, hogy a jelen ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1942. márc. 16. — 1941. Hb. 78.)