Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

132 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK téye, a jelzálogjogot P. Sándornak a ny-i 599, 600, 611 és 700 számú telekkönyvi betétekben felvett ingatlanilletőségeire előjegyezte. P. Sándorné a részére kirendelt pártfogó ügyvéd útján 1940. évi október hó 24. napján az árvaszékhez kérvényt adott be. Ebben előadta, hogy P. Sándor gyermektartásdíjra semmit nem fizetett. Ezért kérte, hogy az árvaszék a 33.105/4/1937. számú véghatározatban kitett összeg (543 pengő 33 fillér) és az azóta újabban iejárt további 240 pengő tartásdíj erejéig most már a kielégítési végrehajtást rendelje el és keresse meg a telekkönyvi hatóságot a végrehajtási zálogjog bekebelezése céljából. Kérte egyben a kérvény beadásával felmerült költség megállapítását is. Az árvaszék az 1940. évi november hó 20. napján 32.583/3/1940. szám alatt hozott véghatározatával P. Sándornét a „kielégítési végrehajtás elrendelése és foganatosítása" iránti és az ügyvédi költség megállapítására is irányuló kérelmével elutasította. Az árvaszék ezt a véghatározatát azzal indokolta, hogy a kielégítési végrehajtás elrendelése ingatlanokra nem a gyámhatóság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1877 : XX. t.-c. 191. §-a ugyanis az ingatlanokra veze tendő végrehajtást bírói hatáskörbe utalta. S ezen nem változtat az a körülmény, hogy a törvényhozás időközben a közadók behajtása tekintetében nemcsak az ingóságokra, hanem az ingatlanokra vezetendő végrehajtás szabályait is módosította. A gyámi törvény különös törvény, tehát a gyámhatósági végrehajtást szabályozó rendelkezéseit a közadók kezeléséről szóló későbbi törvények nem rontják le. A gyámhatóság eljárási körébe a kielégítési végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban csak az tartozik, hogy marasztaló határozatának jogerejét igazolja. Az így záradékolt határozata alapján azután a kielégítési végrehajtás elrendelésére és foganatosítására irányuló kérelmet a rendes bíróságnál kell előterjeszteni. Az ügyvédi költség megállapítására sincs az árvaszéknek hatásköre. Az árvaszéknek ez a határozata — jogorvoslat elmaradása folytán — jogerőre emelkedett. P. Sándorné ezután pártfogó ügyvédje útján a budapesti központi kir. járásbíróságnál a marasztalást tartalmazó jogerős árvaszéki véghatározat bemutatása mellett azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság a kielégítési