Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

128 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ütközés- esetét észlelte s az ügyre tartozó iratokat felterjesztette a Hatásköri Bírósághoz. II. Nyilatkozatot adott be a törvényes határidőben Győr szab. kir. város közönsége képviseletében K. Jenő polgármester és nyilatkozatában azt az álláspontját juttatta kifejezésre, hogy az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. Ebben az ügyben — melynek tárgya a Győr sz. kir. városban Kigyó-utca 15. szám alatt lévő 3809. és 3808. hrszámú ingatlanokból kisajátítás alá került 24 négyszögöl területrészért a kisajátítást szenvedők kártalanítása, — az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 4. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés esete merült fel. Egyfelől ugyanis Győr sz. kir. város közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága kimondta, hogy a kisajátítás tárgyául szolgáló területrészért a kisajátítást szenvedőknek kártalanítás nem jár, tehát ebben a kérdésben érdemben döntött. Másfelől a győri kir. törvényszék mint birtokbíróság nem jogerős határozatával az ügynek ugyancsak érdemében határozott, amikor a kisajátítást szenvedők javára a kisajátított területért kártalanítást állapított meg. Ezt a hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okból: A kisajátításról szóló 1881 : XLI. t.-c. a kisajátítási eljárást két részre osztja. Az egyik rész a kisajátítás szükségességének megállapítása, a kisajátítás engedélyezése, a kisajátítandó terület meghatározása s ezt követően a kisajátítási terv (tervrajz és összeírás) elkészítése, a „barátságos" egyesség megkísérlése s ennek sikertelensége esetén a kisajátítási tervvel kapcsolatban emelt igények és észrevételek fölötti döntés. Az esetleges egyességnek minden kisajátítást szenvedő kisajátítandó területével kapcsolatban egységesnek kell lennie s az esetre, ha a kisajátítási kártalanítás egy részére a megegyezés nem jön létre, az egyezkedési kísérlet meghiúsultnak tekintendő. Minderre az eljárásra a törvényben megjelölt közigazgatási hatóságok hivatottak. A másik rész a kártalanítási eljárás, vagyis a kisajátított terület ellenértékének megállapítása és megítélése a kisajátítást szenvedők javára. Ez az eljárás a törvény